Bezárt a parlament, színfalak mögé vonult az ukrán politika
Egyelőre nem sikerült rendezni az ukrajnai kormányválságot. Noha az államfő, Petro Porosenko és a távozó miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk pártja alkotta koalíció sovány parlamenti többséghez jutott, a kormányfői posztra pedig jelölték Volodimir Hrojszman házelnököt, a miniszteri tárcák elosztásában nem tudtak megállapodni.
Hiába próbálta felgyorsítani a miniszterelnök-váltás és vele együtt a kormány megújításának folyamatát az ukrán elnök, a parlamenti szavazás helyett kedden is csak az alkudozás folytatódott. Petro Porosenko hétfőn még egy hetet adott a törvényhozóknak a kabinet helyzetének rendezésére, kedden azonban már haladéktalan döntést sürgetett. Sikerült ugyanis megállapodni abban, hogy a miniszterelnöki posztról vasárnap lemondott Arszenyij Jacenyuk helyét Volodimir Hrojszman parlamenti elnök veszi át. Később néhány független képviselő csatlakozása után az elnöki pártszövetség, a Petro Porosenko Blokkja (BPP) és Jacenyuk Népi Frontja által alkotott koalíció is sovány – a 450 képviselőből 226 megnyerésével létrejött – parlamenti többséghez jutott.
|
Helyezkedés az ukrán parlamentben
Gleb Garanics / Reuters |
A kezdeti optimizmus azonban gyorsan szertefoszlott: Andrij Parubij, a házelnök helyettese anélkül zárta be a parlament esti ülését, hogy az egyáltalán elkezdődött volna. A színfalak mögötti egyezkedésen ugyanis nem sikerült megállapodni a kormány összetételében. A legnagyobb vita a kiszivárgott hírek szerint az energiaügyi, a gazdasági és a kulturális tárcáról folyt – nem is annyira a koalíciós partnerek között, mint inkább a BPP-n belül. Pedig az idő sürget, amire Alekszij Honcsarenko, az elnöki párt frakcióvezető-helyettese is emlékeztetett. Szerinte előrehozott választásokhoz vezethet, ha ezen a héten nem születik alku.
Nem tart azonban ettől Volodimir Feszenko, a kijevi Penta politikai elemzőközpont igazgatója. – A vita elhúzódása azt jelzi, hogy Hrojszman keményen harcol a jelöltjeiért. A függetlenségért küzd, be akarja bizonyítani, hogy nem az elnök bábja – mondta a Népszabadságnak a politológus. Ő úgy véli, hogy végül megszületik majd az egyezség, bár „százszázalékos garancia semmire sincs”.
Újra tárgyal a NATO és Moszkva
Az ukrán válság, a katonai kockázatok csökkentése és az afganisztáni helyzet lesz a téma a NATO–Oroszország Tanácsban, amely csaknem kétéves szünet után egy hét múlva újra összeül. A testület munkáját a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás miatt függesztették fel. „Ez nem visszatérés a szokásos ügymenethez, de párbeszédre van szükség” – mondta a NATO szóvivője. (Reuters)
A kormány megújítása február közepe óta a levegőben van Ukrajnában. A parlament akkor minősítette elégtelennek a Jacenyuk-kabinet munkáját, a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítvány viszont nem kapta meg a szükséges szavazattöbbséget, így a kormányfő távozásához önkéntes lemondásra volt szükség. Ezt tette meg végül vasárnap Jacenyuk, valószínűleg annak is köszönhetően, hogy a frissítést a Nyugat is sürgeti. Az IMF például mindaddig nem folyósítja a Kijevnek négy évre odaítélt 17,5 milliárd dolláros hitelcsomag harmadik, 1,7 milliárdos részletét, amíg hivatalba nem lép egy új, a szükséges reformok iránt elkötelezett kormány.
Porosenko is a reformok élénkítését, Ukrajna és az EU társulási megállapodásának teljesítését, a korrupció elleni harcot, no meg – nyilván a kelet-ukrajnai válság rendezésének gyorsítása céljából – azt is elvárja az új kormánytól, hogy az végigvigye a nyugaton ugyancsak szorgalmazott hatalmi decentralizációhoz szükséges alkotmánymódosítást. Az biztosra vehető, hogy a tervezett váltás nyomán az államfő az eddiginél hatékonyabban tudná befolyásolni a kormány munkáját, hiszen Hrojszman az ő emberének számít. Ugyanakkor a hírek szerint nyugaton éppen emiatt inkább Natalija Jareszko pénzügyminisztert látták volna szívesen a kabinet élén, ám az ukrán emigránsok családjába Amerikában született gazdasági szakembert még csak nem is jelölték az új kormányba.
Véglegessé vált a holland nem
Az EU és Ukrajna társulási megállapodásáról tartott múlt heti hollandiai népszavazás végeredménye alig különbözik az előzetestől. A választási bizottság közleménye szerint 32,3 százalékos részvétel mellett a voksolók 61 százaléka nemet mondott a dokumentumra, az azt támogatók aránya pedig 38,2 százalék volt. (Reuters)
