galéria megtekintése

Megmutatnák a szocreál értékeit

1 komment


Miklós Gábor

Előáll-e Wroclaw valamilyen megdöbbentő, „ikonikus” épülettel 2016-ban Európa kulturális fővárosaként? Zbygniew Macków építész, az esemény építész-kurátora szinte felháborodottan utasítja vissza a kérdést.

Az egykori Breslau, magyar nevén Boroszló nem szorul rá egy ilyen „extra ikonra” , először is azért, mert a város tele van ilyen épületekkel, azaz önmagában is „ikonikus” – jelenti ki. „Sokszor emlegetik Frank Gehry bilbaói Guggenheim Múzeumát mint a város mágnesévé lett épületet, amelyért millióan utaznak a baszk munkásvárosba. A sokszor ismételt történet szerint a Guggenheim Múzeum tette Bilbaót Európa turisztikai és kulturális térképére.”

Ám a lengyel építész vitatja ezt az állítást: Bilbao, ez az ipar- és kikötőváros előzőleg huszonöt éven át alapos átalakuláson ment át, s mire a Gehry-ház elkészült, már nem félreeső rozsdaövezet volt csupán. Egy épület kevés ahhoz, hogy megindítsa a turistaáradatot. A közbevetésre, miszerint Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban – akár az öböl településein – sztárépítészek húztak fel meghökkentő szerkezeteket, így reagál: Ezek idegenek a kaukázusi közegtől, s a turisták nem özönlenek azért Bakuba, hogy ezeket megcsodálják. Sokkal inkább azt mutatják, ahogy egy keleti despota önmagát ünnepelteti a pénzszórással.

Hala Ludowa, a Max Berg tervezte, az UNESCO világörökségi listáján szereplő Jahrhunderthall

 

Macków szerint a kulturális főváros egyik feladata, hogy a város lakói is felfedezzék az évszázados értékeket. Wroclaw a város német örökségéből is kapott ikonikus épületeket. Nem a gótikus templomokra, reneszánsz és barokk polgárházakra, palotákra gondol, hanem az előző századforduló építészeti megújulására. Ilyen az első világháború előtti évek nagy építészeti szenzá­ciója, Max Berg műve, a hatalmas kupolájú Jahrhunderthalle, amelyet a Napóleon ellen vívott lipcsei csata jubileumára emeltek. Vagy a húszas évek épületei, amelyekkel a lakás­ínségen akartak segíteni a szociális gondolkodású várostervezők.

Macków szerint a wroclawiak már sajátjuknak tartják az 1945 előtti várost. A háború utáni évtizedekben hivatalos ideológia volt, hogy a Németországtól elcsatolt terület jogosan visszaszerzett, eredetileg lengyel vidék. Ma a német örökséget természetes tényként kezelik az itt született nemzedékek. Macków a rendezvényekre látogató kulturális turistákat – ahogy a városlakókat – megismertetné a háború utáni évtizedek alkotásaival, mert nagyon elterjedt ennek a kornak lesajnálása, „szürke ötvenes, hatvanas évek” – mondják.

Az építész a bemutatandó kincsek között tartja számon a város a romok helyén az ötvenes években felhúzott valódi szocreál lakónegyedét a Kosciuszko téren vagy az egyetem kémiai auditóriumát. Ez valóban világszínvonalú modern épület. Egyszerre funkcionalista és merész vonalú. Egyesek szeretnék lebontani, mert akkor silány anyagokból épült. A kurátor viszont ikonikus épületként tartja számon. Azt mondja, hogy a kilencvenes években a belvárosban épült Solpol áruházat is eleinte sokan ellenezték. A posztmodern mára a múlté, de ezt az épületet érdemes megőrizni.

Zbygniew Macków

Macków a helyreállítások híve. Kollégáival együtt pályázatban nyerték el egy 1929-ben, a Lakás és munkahely kiállításra emelt német modernista mintalakótelep felújítását és egy elpusztult épület újra felépítését. Ők állították helyre a múlt századi Wertheim, most Renoma áruházat, és új szárnyat építettek hozzá.

A kurátornak szenvedélye az építészet. A régi és az új is.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.