Nikola Gruevszki miniszterelnök kijelentette, hogy a fegyveresek több merényletet is terveztek a város civil és állami intézményei ellen, majd hősnek nevezte az UCK ellen harcoló rendőröket. A kumanovóiak azonban nem mind osztották a véleményét, és a nyugalom helyreállítása után hangos füttykoncerttel búcsúztatták a kivonuló rendőröket. A hét végi tűzharc többségüket a 2001-es albán lázadásra emlékeztette, amikor a felkelők fél éven át harcoltak a központi kormány ellen. Több jogot és autonómiát követeltek az ország legnépesebb, harminc százalékát adó kisebbségnek, és az albánok lakta területek (Koszovó, Albánia, Észak-Macedónia) állami egyesülését hirdették. Sok merényletet hajtottak végre, de a NATO közbenjárásával végül megállapodást kötöttek.
Juhász József, az ELTE Kelet-Európa története tanszékének vezetője szerint a macedón kormány, ha kelletlenül is, de a megállapodás elemeinek többségét átültette a gyakorlatba. Bár az albán régió területileg nem lett különálló, félautonóm helyzet alakult ki. Módosították az alkotmányt, elismerték a két vallás (ortodox, muzulmán) egyenjogúságát, hivatalos nyelvvé tették az albánt azokon a területeken, ahol jelentős számú kisebbség élt, és a milosevicsi Szerbiától eltérően a szkopjei kormánykoalícióban szinte mindig volt albán párt. A szakértő szerint ugyanakkor a macedóniai albán közösség az elmúlt másfél évtizedre visszatekintve úgy érezheti, hogy az albán nemzet három ága közül ők tudtak a legkevésbé előrehaladni: Albánia NATO-tag lett és EU-tagjelölt, Koszovó függetlenedett, és tárgyalnak vele a társulásról is.
|
| Fotó: Ognen Teofilovski / Reuters |
– A macedóniai albánok gyakran úgy érzik, hogy az ország részeként nem tudnak előrehaladni az euroatlanti integrációban – mondta a történész, aki szerint ez okozhatott némi feszültséget, de a közelmúltban nem történt a lakosság helyzetében vagy az etnikai törésvonalak mentén olyan romlás, amely magyarázna egy etnikai alapú incidenst.
Juhász szerint elképzelhető, hogy a macedón ellenzék és az albánok egy része által emlegetett belpolitikai csatározás újabb epizódja volt a hét végi akció. Zoran Zaev, az ellenzéki szociáldemokraták elnöke az elmúlt hónapokban több olyan lehallgatott beszélgetést tett közzé, amelyek a kilenc éve kormányfői tisztet ellátó, jobboldali Nikola Gruevszki állítólagos piszkos ügyeit bizonyítják. Az ellenzék május 17-re újabb demonstrációt hirdetett. – Nem tartom kizártnak, hogy ez valami elterelő hadművelet volt, és az elmúlt évek feszültségeiről akarták elterelni a lakosság figyelmét – vélte a szakértő.
