galéria megtekintése

Hatalmasat bukhatunk az államosításon

Az írás a Népszabadság
2015. 05. 11. számában
jelent meg.


Batka Zoltán
Népszabadság

Tízmilliárdos nagyságrendű kártérítést kell fizetni a magyar piacról kiszorított francia utalványos cégeknek, ha az uniós bíróság elmeszeli Magyarországot. A francia cégek Washingtonban is perbe hívták a magyar államot.

Újabb kötelezettségszegési eljárás érhet finisbe azzal, hogy holnap tárgyal először az Európai Bíróság abban a perben, amit a bizottság a hideg élelmiszer, a szabadidős és az üdülési utalványos piac 2011-es államosítása miatt indított. A bizottság 2012-ben kezdte vizsgálni a cafeteriapiac átalakítását, majd azért perelték be a magyar kormányt, mert megsértette a szolgáltatások szabadságával kapcsolatos uniós célkitűzéseket.

Sokba kerülhet az erőszakos átalakítás, ha bukjuk a pereket
Sokba kerülhet az erőszakos átalakítás, ha bukjuk a pereket
Reviczky Zsolt

2010 után az adótörvények megváltoztatásával a kormány lényegében kiszorította a korábbi piacvezető külföldi cégeket, helyettük állami kézbe vette az ilyen utalványok kibocsátását, méghozzá úgy, hogy elfogadói oldalon nem ritkán a Fidesz holdudvarába tartozó vállalkozások lettek a rendszer kedvezményezettjei. Az utalványok kibocsátásának a jogát megkapó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) pillanatok alatt megadta az Erzsébet elfogadásának a jogát a CBA-nak, a Coopnak és a Realnak, miközben a külföldi láncok sokáig „nem tudtak megegyezni” az MNÜA-val.

 

Így a kormány komoly forgalmat tudott átterelni a magyar vállalkozásokhoz. A korábban is állami kézben lévő üdülési csekket felváltó SZÉP-kártya esetében viszont azt kifogásolja az unió, hogy a kártya kibocsátói között ténylegesen csak három nagyobb bank – OTP, MKB, K&H – számára tartja fenn a piacot. A tét finoman szólva sem kicsi, hiszen a 2011-es döntés előtt a három utalványos cég, a Sodexho, a La Cheque Déjeuner és az Edenred korábbi egykori piacát 300 milliárd forintra tették a piacot ismerők.

Bár menet közben az utalványos cégek forgalmát a Bajnai-éra adóváltozásai is megnyirbálták, az intézkedések nyomán a piac forgalma hatalmasat csökkent, mintegy százmilliárdra. Vaskos milliárdoktól estek el a francia cégek, hiszen a kormány döntését követően sem haladékot, sem pedig átállási időt nem kaptak. A három cég épp ezért a befektetésvédelmi ügyekben eljáró washingtoni választott bíróság előtt is perli a magyar kormányt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a napokban tette közzé, hogy az eljárásra mintegy egymilliárd forintot tettek félre.

Akár az európai, akár a washingtoni testület állapít majd meg jogsértést, a piacról kiszorított vállalkozások a veszteségeiket és az azóta elmaradt nyereségüket is követelhetik a magyar államtól. Bár kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy az államosítás útját járó Orbán-kormány sokat kockáztat, a kabinet prominensei egyre-másra adták a harcias nyilatkozataikat arról, hogy minden fórumon megvédik az Erzsébet-utalványt. Seszták Miklós fejlesztési miniszter egyenesen „Európa legsikeresebb szociális vállalkozásaként” emlegette azt.

Az unió sem vitatja, hogy az utalványforgalomból befolyó összegek egy részét az MNÜA jótékony célra, például gyereküdültetésre fordítja. Ám a bizottság véleménye szerint a monopolhelyzetbe hozott közalapítvány szociális célú kiadásai „nem indokolják kellően” a bevezetett korlátozásokat. Érdekes, hogy a huszáros nyilatkozatok ellenére tavaly ősszel házon belül is szóba került, hogy megszüntessék az Erzsébet-utalványt. Akkori információink szerint Orbán Viktor ötletére a nemzetgazdasági tárca szorgalmazta volna, hogy a jelenleg Erzsébet-utalványként adott juttatást vagy annak egy részét készpénzben folyósítsák a közszféra dolgozóinak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.