Az Európai Bizottság elnökének illetékes szóvivője lapunk megkeresésére azt mondta: fokozott óvatossággal kell kezelni minden kiszivárgott tervezetet. Natasha Bertaud szerint nincsenek még konkrét számok, értsd kvóták sem, minden vonatkozó kérdésről a testület május 13-i szerdai ülésén fognak dönteni.
– Az egész Európai Unióra kiterjedő (menekült-) elhelyezési programot fogunk javasolni, a szolidaritásból mindenkinek részt kell vállalnia
– idézte Jean-Claude Juncker április végi nyilatkozatát.
A Welt am Sonntag írt arról a hétvégén, hogy az egyes uniós tagállamok által ellátandó menedékkérők számát (tagállami kvótát) egyebek között a hazai össztermék (GDP), az ország népessége, a munkanélküliség és a menedékjogi kérelmek aktuális száma alapján határoznák meg. A jelenlegi szabályok szerint a menedékjog iránti kérelmek elbírálásért és a menedékkérők ellátásáért az a tagállam felelős, ahol a menedékkérő belépett az EU területére. A Bizottság készülő javaslata szerint a jövőben az a tagország lesz a felelős, ahol a menedékkérőt a kvóta alapján majd elhelyezik.
Az EUObserver portál szerint évente húszezer menedékkérő elosztását javasolná a Bizottság, de ez a szám változhat. A menedékkérőket az unión kívülről, így ENSZ felügyelet alatt álló törökországi vagy libanoni menekülttáborokból utaztatnák be – e táborokban jelenleg 2,8 millió szíriai menekült él.
Magyarország mellett Nagy-Britannia és Szlovákia is ellenzi a kötelező szolidaritási kvótarendszert. Aminek bevezetését viszont támogatja a nem uniós tag, de a schengeni övezetbe belépett Svájc. A frontországok – Olaszország, Görögország, Bulgária – szintén a kvóták mellett vannak, hasonlóképpen a svédek. A németek az Európába érkező menekültek kétharmadát fogadják be. Ott sok vállalatnál szakmunkástanulóként nem kevés menekültet képeznek ki, a Német Kézműipari Szövetség elnöke, Hans Peter Wollseifer például a menekültek munkavállalását lehetővé tevő jogi szabályozást sürgetett.
A bevándorlási vitában ugyanakkor a kelet-európai államok figyelmeztették a briteket, hogy ne nyúljanak a szigetországban százezres nagyságrendben dolgozó „migráns munkásokhoz”. Az utóbbi kifejezést kifogásolta Takács Szabolcs uniós ügyekért felelős államtitkár, aki szerint a magyarok uniós polgárok, akik szabadon élnek az EU egyik legnagyobb vívmányával, a szabad munkavállalással – írta a Financial Times.
Ha a kormány nem hazudta végig az elmúlt hónapokat, s a menekültügy Magyarország egyik legnagyobb gondja, ráadásul a bevándorlás szempontjából a legnehezebb helyzetű uniós államok közé tartozunk, akkor az Európai Bizottság javaslata csak kedvező lehet, csökkentheti a terheinket – nyilatkozta Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Ha viszont a kormány mégsem támogatja a bizottság ötletét, abból az következik, hogy a Fidesz végighazudta az elmúlt hónapokat – tette hozzá. Harangozó azt mondta, a bizottsági tervet, ha elkészül, szakértőkkel és a többi baloldali párttal is egyeztetve mérlegelik majd, de véleménye szerint a kvótarendszer az európai szolidaritás jó példája lehet.
A Jobbik elutasítja a Brüsszel által felvetett bevándorlási kvótát. A párt politikusa, Z. Kárpát Dániel azt mondta: a Nyugat-Európát és annak szociális rendszereit célba vevő menekültek nem köthetnek ki nálunk. A radikális párt az önálló határőrség visszaállítását sürgeti, és a terrorveszélyre hivatkozva zárttá tenné a menekültszállókat.
Jelentősen csökkenő migrációs nyomás
Magyarországon tavaly – a 2012-es kétezerrel és a 2013-as nem egészen 19 ezerrel szemben – csaknem 43 ezer kérelmezőt regisztráltak. A legtöbben Koszovóból jöttek, 2014-ben 21 ezernél is többen. Nyilvántartásba vettek mintegy 8800 afgánt és közel 6800 szíriait. Mindössze 240-en kaptak menekültstátust, 236 személyt oltalmazottként ismertek el. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szerint 2015 januárjában közel 12 ezren, februárban több mint 16 ezren próbálkoztak, döntő többségük koszovói volt. Márciusban és áprilisban lényegesen csökkent a migrációs nyomás, 12 ezernél kevesebb új kérelmet regisztráltak. A legtöbben az eljárás előtt eltűnnek a hatóságok látóköréből, azaz illegálisan Nyugat-Európába mennek. (L. K.)
