A bejelentés után több ezer ünneplő ember vonult az utcára, köztük katonák is, két tank kíséretében.
A hadsereg Nkurunzizát támogató vezérkari főnöke azonban csütörtökre virradó éjszaka az állami rádióban azt mondta, meghiúsították az elnök elleni puccskísérletet, és csapataik továbbra is ellenőrzik a stratégiai fontosságú területeket.
|
Bujumburában égnek a barikádok
Goran Tomasevic / Reuters |
A puccsisták a bejelentést semmisnek vették, és az állami televíziónak és rádiónak otthont adó épületkomplexum ellen vonultak, ahol heves harcok robbantak ki, egy időre az adás is szünetelt.
Az elnök visszatért
Egy az épületben lévő újságíró a Guardian beszámolója szerint elmondta, hogy nehézfegyverekkel és rakétavetőkkel vívott harcok törtek ki az elnökhöz hű katonák kezén lévő épületek körül, azonban csütörtök délutánra úgy tűnik, a kormányerőknek sikerült ellenőrzésük alatt tartani az épületet, amely mind az elnökhöz hű csapatoknak, mind a puccsistáknak különösen fontos. S noha Niyombare szerdán elrendelte a határok és a bujumburai repülőtér lezárását, a kormányerők állítólag átvették az irányítást a reptér felett.
Pierre Nkurunziza szerdán Twitteren közölte, ismét átvették az irányítást a városban, és „megvédték az alkotmányos rendet”. Willy Nyamitwe kormányszóvivő a puccsról szóló információkat viccnek titulálta, és mindenkit nyugalomra intett, megjegyezve, a biztonsági erők már keresik a bűnösöket.
|
Nkurunziza (középen) Tanzániába utazott
Stringer / Reuters |
Nkurunziza szerdán a szomszédos Tanzániába utazott, hogy a kelet-afrikai államok vezetőivel tárgyaljon a Burundiban kialakult helyzetről. Az állami rádióban is megszólalt. Mint mondta, elítéli, akik ellene fordultak, de megbocsát azoknak a katonáknak, akik feladják magukat. Azt, hogy az elnök hol van, sokáig senki nem tudta, mígnem csütörtökön a politikus a Twitteren jelezte, visszatért Bujumburába harcolni a puccs ellen.
A puccsisták szóvivője azonban bizakodó, Venon Ndabaneze az AFP hírügynökségnek azt mondta, jó néhány katona az ő oldalukra állt.
A választások megoldást jelenthetnek
Burundiban április 26. óta zajlanak a tüntetések amiatt, hogy Nkurunziza bejelentette, harmadszorra is indul a közelgő választáson, holott az alkotmány csak két mandátum kitöltését teszi lehetővé az államfőnek, akinek a hívei szerint az első mandátumot nem kell figyelembe venni, akkor ugyanis a parlament választotta meg az államfőt egy átmeneti kormány irányítására, nem pedig a nép.
A CNN információi szerint hét jelölt szállna harcba az elnöki posztért, köztük Agathon Rwasa ellenzéki politikus is, aki 1993 és 2005 között, a polgárháború idején egy lázadó csoportot vezetett. A Kelet-afrikai Közösség ugyanakkor úgy gondolja, érdemes lenne elhalasztani a választásokat, mondván a jelenlegi feltételek nem megfelelőek.
Tízezrek menekültek el az országból
A Ruandával szomszédos, hasonló méretű Burundiban két fő népcsoport él: a hutuk és tuszik. Az országban az 1993 és 2005 között a tuszi többségű hadsereg és a hutu lázadók közt dúló polgárháborúban több mint 350 ezren vesztették életüket.
Burundi a világ egyik legszegényebb országa, az emberek pedig félnek egy újabb polgárháború esetleges kirobbanásától. Az utóbbi hetekben az ENSZ szerint legalább 70 ezren menekültek a szomszédos Tanzániába és Ruandába, tartva az újabb összecsapásoktól.
Az Afrikai Unió csütörtökön közleményben ítélt el mindenféle erőszakos megmozdulást, a tanzániai Dar Es-Saalamban ülésező kelet-afrikai országok vezetői pedig elítélték a puccskísérletet.
„Hogy mi vár az ország lakóira, nem tudni. „Ezen a ponton nehéz megmondani, hogy a hadsereg Niyombarét vagy az elnököt támogatja-e” – mondja a Népszabadságnak Steve McDonald, a washingtoni Woodrow Wilson Központ Afrika-szakértője, aki szerint egyik oldal sem hátrál meg. „Hasonló volt a helyzet tavaly Burkina Fasóban és néhány éve Szenegálban, ahol miután az elnökök bejelentették, hogy az alkotmányban lefektetettekkel ellentétben harmadik alkalommal is indulnak az elnöki posztért, hasonló megmozdulások voltak, és végül mind a ketten lemondtak és félreálltak. És noha senki sem támogat egy államcsínyt, amelynek célja a demokrácia elérése, fontos megjegyezni, hogy a nemzetközi közösség és a szomszédos országok is nyomást gyakorolnak Nkurunzizára, hogy hasonló döntést hozzon, és álljon félre”- tette hozzá a szakértő.
