galéria megtekintése

Vasfüggönyt építenek az oroszok ellen

9 komment


Poór Csaba

Két méter magas, szögesdróttal ellátott kerítést húznak fel az ukrán-orosz határon – jelentette be Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök. Bár a tűzszüneti folyamat már a héten beindulhat, Kelet-Ukrajnában még szerdán is voltak harcok.

Akár már pénteken tűzszüneti megállapodás születhet a kijevi kormány és a kelet-ukrajnai szakadárok között. Ebben bízik Vlagyimir Putyin orosz államfő, aki telefonbeszélgetésük során a válság megoldási módjairól egyeztetett ukrán kollégájával, Petro Porosenkóval. A kijevi elnöki hivatal első közleménye még azt írta, „állandó fegyvernyugvásban" állapodott meg a két politikus, ám később úgy módosították a megfogalmazást, hogy a „tűzszünet rendjéről" született egyezség. A Kreml ugyanis – a folyamatosan hangoztatott moszkvai álláspontot ismételve – azt hangoztatta, hogy Oroszország „fizikailag" nem köthetett egyezséget a harcok leállításáról, mert nem részese a konfliktusnak.

Az ukrán hadsereg vonuló tankjai a szeparatisták korábbi főhadiszállása, Szlavjanszk mellett
Az ukrán hadsereg vonuló tankjai a szeparatisták korábbi főhadiszállása, Szlavjanszk mellett
Maxim Shemetov / Reuters

A Mongóliában vendégeskedő Putyin azt mondta, hogy az erőszak megfékezésének módját nagyon hasonlóan látják Porosenkóval. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség jelentése szerint az orosz elnök saját, hétpontos rendezési javaslatot ismertetett ukrán partnerével. Ennek értelmében egyebek között a lakott területektől biztonságos távolságba kellene visszavonni a kormánycsapatokat, a lázadóknak pedig le kellene állítaniuk a támadásaikat. A terv értelmében a tűzszünet betartásának nemzetközi ellenőrzésére van szükség, humanitárius folyosókat kell nyitni például a segélyek továbbítására, és hozzá kell látni a Donyec-medence infrastruktúrájának helyreállításához.

Az első elemzések szerint a váratlan bejelentéssel Moszkva el akarja bizonytalanítani a szankciók új körén dolgozó Európai Uniót, és a NATO walesi csúcstalálkozója előtt érzékeltetni akarja, hogy a kijevi és a nyugati vádakkal ellentétben a kelet-ukrajnai válság megfékezésére törekszik. A kétségeket azonban nem tudta eloszlatni. Brüsszelben nem siettek kommentálni a történteket, a Tallinnban tárgyaló amerikai elnök pedig aggályainak adott hangot. Barack Obama emlékeztetett arra, hogy már több tűzszüneti kísérlet is kudarcba fulladt Kelet-Ukrajnában, és ezért az oroszokat tette felelőssé. Szerinte addig nem lesz valódi fegyvernyugvás a térségben, amíg Moszkva fel nem hagy a szeparatisták támogatásával.

 
Putyin Momgóliában. A tűzszünet csak „fizikailag” lehetetlen – állítja a Kreml
Putyin Momgóliában. A tűzszünet csak „fizikailag” lehetetlen – állítja a Kreml
Alexei Nikolsky / Reuters

Nem hisz Moszkvának az ukrán miniszterelnök sem. Putyin be akarja csapni a Nyugatot – mondta Arszenyij Jacenyuk. Bejelentette, hogy országának új katonai doktrínát kellene elfogadnia, amely Oroszországot agresszor államnak minősíti. Megerősítette, hogy Kijev a NATO-tagságra törekszik, de addig is a szövetségtől különleges partneri, az Egyesült Államoktól pedig „kulcsfontosságú szövetségesi" státuszt remél. Azt is közölte, hogy hozzálátnak a Fal program megvalósításához. Ennek a milliárdos dnyipropetrovszki kormányzó, Ihor Kolomojszkij által még júniusban felvetett tervnek az a lényege, hogy amolyan vasfüggönyt, azaz két méter magas, szögesdróttal ellátott kerítést húznának föl az ukrán-orosz határon.

A szakadárok képviselői jelezték, hogy készek a válság politikai rendezéséről tárgyalni, de ennek fő feltétele a kormányerők visszavonulása. Ugyanakkor egyelőre nem tudni, pontosan miről is hajlandóak egyeztetni. Az elmúlt napokban ugyanis egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek arról, hogy az általuk ellenőrzött terület – különleges státuszban – Ukrajna része maradhat-e, vagy mindenképpen ragaszkodnak az elszakadáshoz.

Bár a tűzszüneti kezdeményezés valóra váltásának menetéről még nincs információ, a newsru.com orosz internetes hírportál szerdán, mindkét szembenálló féltől származó értesülésekre hivatkozva arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg és a nemzeti gárda jelentős erőit vonták ki a két önkényesen kikiáltott népköztársaság, a donyecki és luhanszki területéről.

Becsapódott tüzérségi lövedék a Donyeck melletti Szapartakban. Az Egyesült Államok bizalmatlan
Becsapódott tüzérségi lövedék a Donyeck melletti Szapartakban. Az Egyesült Államok bizalmatlan
Gleb Garanich / Reuters

A visszavonulás hírét a hadműveletek menetéről aktívan beszámoló, ukrán katonai elemző, Dmitro Timcsuk is megerősítette. Ő erőátcsoportosításról írt Facebook-bejegyzésében, amelyben egyszersmind elismerte, hogy Luhanszk megye egész déli része ismét a felkelők kontrollja alá került. Az egyik kormánypárti önkéntes zászlóalj, az Ajdar parancsnoka viszont egy ukrán tévécsatornának szerda délelőtt azt mondta, kétszer lőtték őket azóta, hogy az újságíróktól értesült a tűzszüneti tervről, és Donyeck külvárosát is tüzérségi támadás érte.

A kelet-ukrajnai harcokban becslések szerint eddig 2600 ember halt meg, és szerdára kiderült, hogy újabb újságíró-áldozatuk is van. A genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy életét vesztette a Rosszija Szevodnya (Oroszország Ma) állami sajtókonzorcium fotóriportere, Andrej Sztyenyin. A 33 éves tudósítónak egy hónapja veszett nyoma, és elszenesedett holttestére két hete, Donyeck közelében, egy kiégett autóban találtak rá a kollégái. A RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint a fotós egy menekültkonvojt kísért, amikor kocsiját – moszkvai feltételezések szerint az ukrán hadsereg egyik tankjából – találat érte.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.