Igaz, a partnerségi megállapodás nem jelenti a pénzcsapok megnyitását. Sőt. Elfogadása csak egy lépéssel visz közelebb ahhoz, hogy a papíron szereplő tervek valóban meg is valósulhassanak. A bizottság most ugyanis a támogatások elvi kereteit hagyta jóvá, még el kell fogadni az összes operatív programot is – vagyis azokat a részleteket, hogy tulajdonképpen mire és hogyan akarnánk költeni a magyar nemzeti össztermék majd felét kitevő összeget a következő hét évben. Pontosítva: egyáltalán nem bólintott még rá az EU, hogy tényleg az M3-ast és az M6-ost hosszabbítsuk meg a határig a pénzből. Viszont nagy valószínűséggel rá fog – előbb vagy utóbb.
Most annyi azért tényleg eldőlt, hogy milyen irányokra mennyi juthat, így tudható, hogy a 34 milliárd euróból a megállapodás valójában „csak” 25 milliárdot érint (a maradék 9 közvetlen támogatás), és ez is egy „jóárasított” összeg (mert reálértéken van számolva). Folyóáron – vagyis kifizetésben – a keret 21 ezermilliárd felett lesz (csak az előbb megkapott pénz többet ér majd a jövőben, a végén), ám ennek a felosztása már ismert. A legtöbb pénz, a keret több mint tíz százaléka jut például a vállalkozások tőkehelyzetének javítására, ami azért nem kis összeg: 2,2 milliárd euró (vagyis mai árfolyamon közel 1500 milliárd forint). Két önálló operatív programra (a közép-magyarországi régió fejlesztésére és a közigazgatás korszerűsítésére) ennek az összegnek csak a fele jut a következő hét esztendőben, miközben a közúti közlekedés fejlesztésére (autópályaépítésekre) is csak 863 millió euró jut.
A 2014–2020-as ciklusban mindenesetre lényegesen kevesebb pénz néz ki az önkormányzatoknak, de igencsak figyelni kell, ha szeretné az ember összeszedni a gazdaságfejlesztésre elméletileg elkülönített 60 százalékot. Az ezt célzó program mindenesetre csak a források 35 százalékát kapta meg, a többit képzésekre és közlekedésfejlesztésre fordítja majd az ország, ha egyszer megjelennek az erről szóló pályázatok.
Azt, hogy erre mikor kerül sor, egyelőre nem lehet tudni – jóváhagyott operatív programok híján a kormány csak saját kockázatára írhat ki majd pályázatokat. (Vagyis vállalva azt a rizikót, hogy ha mégse sikerült az eredeti terveknek megfelelően megállapodni Brüsszellel a konkrét irányokról és a pályázatról, akkor azt a kabinet saját költségvetéséből fizetheti). A kormány korábbi nyilatkozatok szerint már szeptemberben indulna, igaz, ez sincs túl korán: 2007-ben bevállalósabb volt a szervezet, és ősszel már bőven lehetett az új támogatásokra pályázni.
|
Előbb-utóbb rábólintanak az M6-os meghosszabbítására is
Kocsis Zoltán / Népszabadság/archív |
Most a kockázatvállalási kedvet persze csökkenti, hogy még az új, nyáron átalakított és államosított fejlesztési intézményrendszert is el kell fogadtatni az EU-val. Ez kell ahhoz ugyanis, hogy valóban jöjjenek is a pénzek, amelyek e nélkül csak csordogálhatnak. Elvben a partnerségi megállapodás megkötése megkönnyíti az új rendszer elfogadását, a gyakorlatban azonban a bizottság még mindig nem hagyta jóvá az új rendszerről szóló belső jelentést, ami megint csak egyetlen lépés volna a teljes akkreditációs folyamat befejezéséhez.
