A feltételezés azon az értesülésen alapul, amelyet az egyik legnagyobb napilap, a Svenska Dagbladet katonai forrásokra hivatkozva tett közzé. E szerint a svéd haditengerészet az orosz flotta vészjelzésekre fenntartott frekvenciáján csütörtökön elfogott egy orosz nyelvű rádióüzenetet. Tehát akár baleset vagy műszaki probléma is történhetett a behatolóval, bár az ellentengernagy nem erősítette meg ezt az értesülést, a Nyezaviszimaja Gazeta orosz napilap pedig legalábbis furcsának nevezte, hogy rejtjelezés nélkül kommunikált volna egy hadihajó. Pénteken a sajtójelentések szerint már egy kódolt adást észleltek a svédek, és megállapították, hogy mindkét „küldeményt” Kalinyingrádban fogadták, ahol az orosz balti flotta főhadiszállása is van.
A moszkvai védelmi minisztérium mindent tagad, azt közölte, hogy hajóik és tengeralattjáróik a terveknek megfelelően járőröznek a világ óceánjain, és egyikükkel sem történt rendkívüli esemény. Katonai források alapján az ellenzéki hangvételű Novaja Gazeta is arról számolt be, hogy a balti flotta mindhárom dízelmeghajtású tengeralattjárója a bázisán tartózkodik, az atommeghajtásúaknak túlságosan sekély a víz az érintett térségben, az egyetlen mini-tengeralattjárókat hordozó hajó, az Orenburg pedig éppen javításra vár. Ugyanakkor gyanút ébresztett a svéd hatóságokban egy polgári tartályhajó is: a libériai zászló alatt futó, de egy orosz olajtársaság által üzemeltetett Concord néhány napon keresztül furcsa manővereket hajtott végre a térségben – írta szintén a Svenska Dagbladet.
|
A rejtélyes tengeri objektumról készült fotó...
Reuters - Swedish Defense Ministry/TT News Agency |
A Krím-félsziget orosz bekebelezése, az ukrajnai válság kirobbanása óta az észak-európai országok, főleg a balti szovjet utódállamok különös aggodalommal szemlélik az orosz katonai aktivitás erősödését. Szeptemberben például két orosz katonai repülőgép is megsértette a svéd légteret, Finnország augusztusban három ilyen esetet regisztrált, és nehezményezte, hogy egy finn környezetvédelmi kutatóhajót kétszer is nemzetközi vizeken zaklatott az orosz flotta. A mostani incidens Észtországot is fokozott óvatosságra késztette: megerősítették a határőrizetet és a rendőrséget a Svédország közelében fekvő Hiiumaa és Saaremaa szigeteken.
Stockholm nem először kongatja meg a vészharangokat feltételezett orosz, illetve szovjet tengeri behatolás miatt. A moszkvai sajtó nem minden szarkazmus nélkül ír például arról, hogy a hidegháború alatt időről időre felröppentek ilyen hírek, mélytengeri bombákat is bevetettek a vélt határsértők ellen, ám legfeljebb a halakat irtották velük. Bizonyítékot csak egyszer sikerült bemutatni: 1981 októberében egy szovjet tengeralattjáró megfeneklett egy svéd haditengerészeti támaszpont közelében. Noha a hivatalos indoklás szerint a navigációs rendszer hibája okozta a balesetet, Stockholmban egyértelműen provokációnak tekintették az esetet, és még olyan gyanú is felvetődött, hogy Moszkva ezzel egy másik, nagyobb hírszerző akcióról akarta elterelni a figyelmet.
