Megpróbáltuk kideríteni, miért nem, de nem jártunk sikerrel. Annyi bizonyos, hogy az MMA-nak a felsőoktatási törvény legutóbbi módosításcsomagja, a lex Mocsai óta valóban joga van egyetemi tanárok kinevezését javasolni. Csakúgy, mint a Magyar Olimpiai Bizottságnak vagy a Magyar Tudományos Akadémiának. E törvénymódosítás egy másik paragrafusának köszönhetően kaphatott a Testnevelési Egyetemen rektori kinevezést a doktori címmel nem rendelkező Mocsai Lajos, akiről a módosításcsomagot a jogi köznyelv elnevezte lex Mocsainak.
Az egyetemi tanárrá való kinevezés – például a Képzőművészeti Egyetemen – a következőképp történik. Az egyetem meghirdet egy egyetemi tanári állást. A felhívásra pályázatok érkeznek, ezeket előbb egy arra illetékes egyetemi bizottság formai szempontból átnézi, majd a megfelelőket az egyetemi szenátus elé terjeszti, amely rangsorolja azokat. Ezt a rangsort terjeszti fel az intézmény a Magyar Akkreditációs Bizottságnak, amely ellenőrzi a pályázók tudományos címeire, díjaira, munkáira vonatkozó adatok valódiságát, s továbbküldi a rangsort az oktatási ügyekért illetékes miniszternek.
A tárcavezető jóváhagyja azt, és felterjeszti kinevezésre a köztársasági elnöknek az egyetem által első helyen rangsoroltat. Ebbe a folyamatba csatlakozhat be a MOB, az MTA és az MMA. Utóbbinál a múlt heti közgyűlésen meg is alakult a Professzori Felterjesztések Bizottsága (elnöke Fekete György, tagjai pedig Devich János gordonkaművész, Farkas Ádám szobrász, Huszti Péter színművész és Ferencz István építész, tervezőművész).
Farkas Ádám szobrászművészt, a jelölőbizottság tagját, a Képzőművészeti Egyetem volt rektorát arról kérdeztük, hogy a javaslat gyakorlatilag hogyan fog történni, melyik döntési szinten fog becsatlakozni az MMA. Farkas Ádám úgy tudja, sőt biztos abban, hogy nem rendes tanári kinevezésekről, hanem címzetes egyetemi tanári címekről lesz szó. Legalábbis Fekete György neki ezt mondta, amikor a közgyűlés előtt tíz nappal felkérte őt bizottsági tagnak.
A címzetes egyetemi tanár cím nem jár katedrával és többletjuttatással, így nem sérti az egyetemi autonómiát sem. Korábban is volt ilyen, 1990-ben például a Képzőművészetin a diákok nyomására húsz művészt neveztek ki címzetes egyetemi tanárrá, köztük Deim Pált, aki soha nem tanított. Szerinte ez olyan jó művészkollégáknak lehet erkölcsi megtiszteltetés, akik szerettek volna tanítani, de nem volt rá alkalmuk. Vagy a külföldön élő művészeknek.
|
Fekete György, az MMA elnöke
Soós Lajos / MTI |
Megkérdeztük a Magyar Tudományos Akadémiát is, ők hogyan élnek javaslattételi jogukkal. Válaszuk rávilágít a két akadémia eltérő álláspontjára is az egyetemi autonómia megsértésének kérdésében. Idézzük az MTA kommunikációs osztályának sorait:
„A Magyar Tudományos Akadémia nem élt az egyetemi tanári kinevezésre vonatkozó – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 2014. júliusi módosításában biztosított – javaslattételi jogával. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletben tartja a felsőoktatási intézmények autonómiáját és az előmenetelt biztosító minősítő rendszerek értékrendjét, ezért a jövőben sem tervezi, hogy él a jogszabályban biztosított lehetőséggel, a főiskolai és egyetemi tanári kinevezésekre vonatkozó ajánlással.”
