galéria megtekintése

Vaktölténnyel lövi Orbánékat az EU

Az írás a Népszabadság
2014. 12. 18. számában
jelent meg.


Pócs Balázs
Népszabadság

Végre történik valami – örvendezhetnek a szabadságjogok magyarországi helyzetéért aggódók, miután az EU fő döntéshozó szerve, a tanács megállapodott az új jogállamisági párbeszéd elindításában.

Ám árulkodó jel, hogy a Magyarországot képviselő Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára „elfogadható kompromisszumot” emlegetett. Ez ugyanis a mostani egyezség lényege: odahaza sikerként adhatják el a keményebb uniós fellépést sürgető, illetve a bírálatok kereszttüzébe kerülő országok is.

Frans Timmermans, a kezdeményezők egyike
Frans Timmermans, a kezdeményezők egyike
Vincent Kessler / Reuters

Merthogy nem más az Európa-ügyi miniszterek által jóváhagyott kezdeményezés, mint az Európai Bizottság által tavasszal javasolt ellenőrzési mechanizmus felvizezett változata. Hivatalosan sem akkor, sem most nem ismerték be, de külföldi újságok és hírportálok mindannyiszor nyíltan kimondták, hogy az egész témakör elsősorban az Orbán-rendszer jogsértései miatt került előtérbe. Az akkor még José Manuel Barroso vezette bizottság abból indult ki, hogy középutat kellene találni a túl erőtlen kötelezettségszegési eljárás és az EU-alapszerződés túl drasztikus 7. cikkelye között (ez alapján az európai értékeket súlyosan és folyamatosan megsértő tagállamnak akár a szavazati joga is felfüggeszthető).

 

Rossz előjel volt, hogy a tanács jogi szolgálata élesen kritizálta a bizottsági javaslatot, arra hivatkozva, hogy a brüsszeli testület túllépi a hatáskörét. A tanács munkáját ebben a fél évben irányító olasz EU-elnökség pedig hiába „viselte szívén” az ügyet, végül csak annyit sikerült elfogadtatnia, hogy a tagországok évente egyszer politikai párbeszédet folytatnak majd a jogállamiság tiszteletben tartásáról. Ezzel történt is valami, meg nem is, és megnyugodhatnak azok a kormányok is, amelyek attól féltek, hogy pellengérre állítják őket. Az első ilyen párbeszédet várhatóan 2015 második felében, a luxemburgi soros elnökség alatt tartják.

Azzal is puhítják a jogállamisági dialógust, hogy – miként Takács államtitkár elégedetten nyilatkozta – „kőbe véstek” bizonyos alapelveket. Ezek az objektivitás, a diszkriminációmentesség és az egyenlő elbánás, s az éppen kipécézett tagországnak jól jön majd, hogy ezeket az elveket számon kérheti.

Kukába azért nem dobják a Barroso-bizottság által kidolgozott ellenőrzési mechanizmust. Az új, Jean-Claude Juncker vezette testület alelnöke, Frans Timmermans alapjogokért felelős EU-biztos igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hogy továbbviszik a kezdeményezést – bár egyelőre nem világos, miként kapcsolódik egymáshoz a két uniós intézmény, a bizottság és a tanács jogállamőrző terve. Érdekesség, hogy amikor 2013-ban négy tagállam (Németország, Hollandia, Dánia, Finnország) külügyminiszterei levélben kérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki a „jogállamiság betartását célzó mechanizmust”, az egyik aláíró a holland Timmermans volt.

Még az Európai Uniónál is kevesebb lehetősége van a politikai és a jogi nyomásgyakorlásra a strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot tömörítő Európa Tanácsnak. Az ET nem először ad ki Magyarországot bíráló jelentést: a héten a szervezet emberi jogi biztosa, Niels Muiznieks tett közzé meglehetősen lesújtó értékelést. Noha elismeri, hogy a magyar médiaszabályozást többször is módosították, hozzáteszi: egyes előírásoknak már a puszta létezése „dermesztő hatást” gyakorol az újságírói szabadságra. Muiznieks veszélyben látja a médiapluralizmust, a reklámbevételek megadóztatásának módját, és a politikai reklámok ellehetetlenítését pedig „a sajtószabadság korlátozására tett további erőfeszítéseknek” minősíti.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.