Uniós lecke Varsónak, Pestnek
Zsákutcába futottak a tárgyalások a lengyel kormány és az Európai Bizottság között. Az Európai Parlament újra bírálni készül.
Déja vu érzés keríthette hatalmába az érdeklődőket kedd délután a lengyelországi helyzetről vitatkozó európai parlamenti képviselőket hallgatva. Nemcsak a hatalmon lévő Jog és Igazságosság párt ellentmondásos döntéseiről rendezett januári EP-vita érvei köszöntek vissza, hanem a magyarországi viszonyokat bíráló korábbi strasbourgi szópárbajok ismert fordulatai is. A varsói kormányt kritizálók ezúttal is azt hangsúlyozták, hogy támadásaik célpontja nem „a nagyszerű Lengyelország”, hanem csupán annak jelenlegi vezetése.
|
Donald Tusk és Beata Szydlo
Radek Pietruszka / MTI/EPA |
A vita nem az egyes országokról szól – fejtette ki immár sokadszor Sophie In’ T Veld holland liberális képviselő –, hanem azokról az ügyekről, amelyek veszélybe sodorják az Európai Unió értékeit és normáit. A varsói kabinetet védelmező – túlnyomó többségében lengyel – képviselők viszont visszautasították a bírálatokat, mondván: a többieknek fogalmuk sincs arról, hogy mi történik Lengyelországban, állításaik nem felelnek meg a valóságnak, egyébként pedig ne szóljanak bele egy szuverén ország belügyeibe.
Frans Timmermans, a jogállamiságért is felelős bizottsági alelnök szavaiból kiderült, hogy a brüsszeli végrehajtó testület és Beata Szydlo lengyel miniszterelnök kormánya közötti párbeszéd eddig nem vezetett eredményre. Az Európai Bizottság júliusban ajánlásokat tett Varsónak az alkotmánybíróság összetételével és működésével kapcsolatos válság megoldására, második szakaszba léptetve az akár szankciókkal is végződő eljárást. Timmermans szerint azóta nem sok minden történt, pedig a válaszadásra rendelkezésre álló három hónapból már majdnem kettő eltelt.
Az Európai Parlament ma várhatóan nagy többséggel hagyja jóvá második állásfoglalását a lengyelországi helyzetről. A képviselő-testület azért tartotta ismét fontosnak megfogalmazni a véleményét, mert áprilisi határozatából a frakciók közötti vita eredményeként kimaradt egy sor aggodalomra okot adó fejlemény, az abortusz tervezett betiltásától a közszolgálati média kormányzati befolyásolásáig. A meghatározó frakciók támogatását élvező állásfoglalás többek között az alkotmányos válság megoldására, a média függetlenségének a biztosítására, a magánélet és a személyes adatok tiszteletben tartására, a közszolgálat pártatlanságának biztosítására is felszólítja a lengyel döntéshozókat.
Ha kisebbségben is, vannak azért ellenvélemények. Balczó Zoltán jobbikos képviselő az ülésen kifejtette: akik napirendre tűzték a vitát a lengyelországi helyzetről, nem értették meg a Brexit üzenetét. Ha az Európai Unió tovább folytatja a szuverén tagországok leckéztetését, akkor szerinte aligha kerülheti el a szétesést. A többség ugyanakkor az európai értékek eróziójától félti az unió létét.
Az uniós képviselő-testület egyébként az utolsó simításokat végzi azon a jelentésen, amelyben minden tagországnak a jelenleginél jóval szigorúbb ellenőrzését, valamint az EU hatékonyabb és szervezettebb fellépését szorgalmazza a jogállamiságot és az alapvető jogokat megsértő államok ellen. Ez nyilvánvalóan Magyarországra is vonatkozik. Nincs könnyű helyzetben Donald Tusk volt lengyel kormányfő, aki most az Európai Tanács elnökeként Varsóval kénytelen hadakozni.
Lengyel nézőpontok.
