galéria megtekintése

Putyin: Ukrajna és a lázadók péntekig békét köthetnek

0 komment

NOL

Először tartós tűzszüneti megállapodásról, később csak az ehhez vezető "folyamatról" szólt az ukrán elnök sajtóirodájának közleménye. Az álláspontok állítólag közeledtek, a fegyverropogás azonban nem csitul Kelet-Ukrajnában.

Gleb Garanich / Reuters

Telefonon állapodott meg a tartós tűzszünetről Petro Porosenko és Vlagyimir Putyin orosz elnök, közölte először az ukrán elnök sajtóirodájának közleménye. Kijev szerint a tűzszüneten kívül a két elnök a békéhez vezető lépésekben is megegyezett. Az ukrán fél egyértelműen tűzszünetről beszélt, Moszkva azonban homályosabban fogalmazott. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője korábban annyit mondott, a két elnök nagyrészt egyetértett abban, hogy milyen intézkedések szükségesek a kelet-ukrajnai válság megoldásához. Részleteket azonban nem mondott, a tűzszünetre pedig egyáltalán nem utalt.

A tájékoztatás eltérő hangsúlyait az a moszkvai álláspont magyarázza, amely szerint Ukrajna belügye a fél éve tartó válság, Oroszország nem játszik szerepet benne. Ezt hangoztatta Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov is, amikor bejelentette: Oroszország „fizikailag" nem köthetett egyezséget a harcok leállításáról, mert nem részese a konfliktusnak.

 

Nem sokkal később az eredeti bejelentés után Porosenko sajtóirodája finomította közleményét, amelyben már csak az állt: a két elnök telefonbeszélgetése során "megegyezés született arról a folyamatról, amely a harcok befejezéséhez vezet majd Donbasz régióban."

A nap folyamán Putyin közölte, reméli, hogy Ukrajna és a lázadók pénteki minszki találkozójukon békét kötnek majd, és arra sürgette a feleket, hogy hagyjanak fel a harcokkal Kelet-Ukrajnában.

Az ukrán elnök sajtóirodájának közleménye ugyan zavarodottságot okozott, azonban a két elnök közötti telefonbeszélgetés és a közeledő álláspontok bizakodásra adhatnak okot. Az is elképzelhető, hogy az orosz és az ukrán fél kijelentései befolyásolják  majd az EU döntéshozóit, akik újabb szankciókat fontolgatnak Moszkva ellen.

A tűzszünet hírére nem álltak le a harcok

Eközben Kelet-Ukrajnában a harcok nem csitultak. Az egyik kormánypárti önkéntes zászlóalj, az Ajdar parancsnoka egy ukrán tévécsatornának azt mondta, kétszer vették tűz alá őket azóta, hogy az újságíróktól értesült a tűzszünetről.

Képen látható Andrei Stenin orosz fotóriporter, aki még augusztusban tűnt el Kelet-Ukrajnában, a mai napon halottnak nyilvánították. RIA Novosti / Reuters

A newsru.com orosz internetes hírportál szerint mindkét szembenálló féltől olyan értesülések érkeznek, amelyek szerint az ukrán hadsereg és a nemzeti gárda jelentős erőit vonták ki a két önkényesen kikiáltott népköztársaság, a donyecki és luhanszki területéről. A lázadók hírügynöksége, a Novorosszija ugyanakkor arról ír, hogy nem egyértelmű, mi áll e manőverek hátterében. Lehet, hogy más területek, Dnyipropetrovszk és a Zaporizzsja megye védelmére, de lehet, hogy erőátcsoportosításra készülnek a kormánycsapatok.

A fegyveres erők visszavonulásának hírét a hadműveletek menetéről aktívan beszámoló és kifejezetten jól értesültnek tűnő ukrán katonai elemző, Dmitro Timcsuk is megerősítette. Ő erőátcsoportosításról írt Facebook-bejegyzésében, amelyben egyszersmind elismerte, hogy Luhanszk megye egész déli része ismét a felkelők kontrollja alá került.

Nem világos, milyen lépések követnék a harcok leállítását. A felkelők az ukrán kormányerők teljes kivonását követelik, és egyik vezetőjük, Miroszlav Rudenko a Reutersnek azt mondta, hogy készek a válság politikai rendezésére, ha Kijev tartja magát a tűzszüneti megállapodáshoz. Nem tudni azonban, mi lehet e megbeszélések témája. A szakadárok a válság rendezését elősegíteni hivatott, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló összekötőcsoport hétfői, minszki ülése előtt még azt közölték, hogy az általuk ellenőrzött régió Ukrajna része maradhat, ha különleges státust kap, legfrissebb nyilatkozatában azonban a donyeckiek „miniszterelnöke", Alekszandr Zaharcsenko és helyettese, Andrej Purgin is kijelentette: nincs szó ilyen lehetőségről.

Obama megvédi a volt szovjet államokat

A bejelentés azelőtt történt meg, hogy Barack Obama amerikai elnök szerdán a balti államok vezetőivel találkozott Észtországban. Obama a walesi NATO-csúcsra érkezett volna Európába, de előtte beiktatott egy Tallinni megállót. A balti országokat ugyanis felkavarta, hogy Oroszország úgy gondolja, joga van beavatkozni egy másik országban, ha úgy érzi, meg kell védenie az orosz kisebbség érdekeit, írja a BBC.

Obama Toomas Hendrik Ilves észt elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: Oroszország komoly árat fog fizetni azért, amit Ukrajnában tesz, és megígérte, hogy az USA kiáll Észtország és a többi volt szovjet állam mellett.

Több mint 2600 ember halt meg és egymillión menekültek el április óta Kelet-Ukrajnából, miután az oroszbarát szeparatisták irányításuk alá vonták a területet. Az ukrán erők azóta harcban állnak a lázadókkal, akiket Kijev és a Nyugat szerint Moszkva fegyverekkel és katonákkal támogat. 

Szerdára kiderült, hogy újabb újságíró áldozat is van. A genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy életét vesztette a Rosszija Szevodnya (Oroszország Ma) állami sajtókonzorcium fotóriportere, Andrej Sztyenyin. A 33 éves tudósítónak egy hónapja veszett nyoma, és kollégái két hete, Donyeck közelében, egy kiégett autóban találtak rá elszenesedett holttestére. A RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint a fotós egy menekültkonvojt kísért, amikor kocsiját – moszkvai feltételezések szerint az ukrán hadsereg egyik harckocsijából – találat érte.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.