Francois Hollande francia elnök pénteki bejelentése után Manuel Valls miniszterelnök úgy nyilatkozott, a békefelvonulás kiáltás lesz a szabadságért, az 1789-es forradalom vívmányaiért.
Orbán a szégyenlistán
Ami a politikusokat illeti, közülük elsőként David Cameron brit miniszterelnök ígérte, hogy elmegy Párizsba, később pedig így tett Angela Merkel német kancellár, Mariano Rajoy spanyol, Mark Rutte holland, Matteo Renzi olasz és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is. A biztonságra több mint kétezer rendőr és 1350 katona vigyáz a fővárosi utcákon.
Orbán Viktor magyar kormányfő szintén ott van ma Párizsban. A Facebookra már kis is tett egy képet az Élysée-palotából, amelyen többek között Netanjahu és Rutte társaságában látható.
|
Hollande a meghívott külföldi politikusokkal a vasárnapi meneten
Philippe Wojazer / Reuters |
A Le Monde készített egy szégyenlistát azokról a politikusokról, akiknek a szólásszabadság elnyomása miatt nincs helyük egy sajtószabadságért tartott demonstráción. Ezen a listán szerepel Orbán is, többek között Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, Ahmet Davotuglu török miniszterelnökkel, Ali Bongo gaboni elnökkel és Naftali Bennett izraeli gazdasági miniszterrel együtt.
Az ügyben az Élysée-palota ki is adott egy közleményt, amely szerint Hollande világosan beszélt, a felvonulásra mindenkit meghívtak, aki a terrorizmus elleni harcban Franciaország mellett áll. Ennek a szépséghibája csak az, hogy a békefelvonulásra az európai parlamenti választásokon győztes szélsőjobboldali Nemzeti Frontot (FN) nem invitálták, amit Anne Hidalgo párizsi főpolgármester azzal indokolt, hogy a menetre csak „köztársasági" pártok kaptak meghívót. Az iszlamofób és antiszemita kiszólásairól hírhedt párt elnöke, Marine Le Pen vidéken, a mindössze 15 ezres dél-franciaországi Beaucaire-ben emlékezett.
Nincs szó, csak ceruza és toll
A békefelvonulás a tervekhez képest fél órát késve 15.30-kor indult a párizsi Place de la République-ről a Place de la Nation felé. A három kilométeres menet elején az áldozatok hozzátartozói vezetik, mögöttük a politikusok, a szakszervezeti és az egyházi vezetők haladnak. Indulás előtt egy órával a Place de la République-on már több százezer ember gyűlt össze. A Charlie Hebdo ellenei támadás túlélői közül egyedül egy tényfeltáró újságíró, Laurent Léger nincs ott a tömegben. A politikusok sora karöltve vonult, haladni pedig csak nagyon lassan lehet, egyszerűen azért, mert túl sűrűn állnak az emberek. Mint eddig, a békefelvonulásokon szerte a világon mindenhol, most is rengeteg a Charlie Hebdóval szolidaritást vállaló Je suis Charlie felirat.
|
Világszerte milliók vállaltak szolidaritást
Eric Gaillard / Reuters |
Beszédet senki nem tart, és megszólalni talán felesleges is. A Guardian riportere, Alexandra Topping ugyan szeretett volna megkérdezni egy tüntetőt arról, mit akar egy tollakból és ceruzákból formált Kalasnyikovval, de elhárították a közeledését. „Ma nincs mondanivalóm. Csak tollaim vannak.” A maga részéről a menet indulásakor Hollande is csak annyit mondott. „Párizs ma a világ fővárosa.”
A külföldi politikai vezetők számára egyébként a felvonulás fél óra után véget ért, Bár a tömeg ezután felgyorsult valamelyest, a Le Monde egyik újságírója másfél óra után is némi joggal ironizált azokon a sóhajokon, amelyek szerint a felvonulás egy óra múlva hátha már véget ér. Hollande és Valls a külföldi vendégek távozása után is a tömeggel tartott. Az elöl menetelők öt után tíz perccel érkeztek meg a Place de la Nation-ra.
|
Inkább ünnep volt, mint gyász
Stephane Mahe / Reuters |
A hangulatra egyébként nem a gyász, hanem a felszabadultság a jellemző. Erről a fogai között egy tollal a menet egyik résztvevője, a 65 éves Christine Kratz a Guardiannek mosolyogva azt mondja: „Félelmetes, nem? Három napon át sírtunk. Most azért jöttünk, hogy nevessünk a szolidaritásban.”
Nagyon sok ember volt az utcákon Lyonban, Rennes-ben és Marseille-ben is, ahol egyaránt több tízezer ember mozdult meg. Nem hivatalos becslések szerint Párizsban másfél millió, a fővároson kívül még egymillió ember vesz részt a békefelvonuláson, de a szimpátiatüntetésekre Londontól és Göteborgtól Brüsszelen és Berlinen át Bejrútig világszerte rengetegen mentek el. A brit fővárosban a Trafalgar téren a Nemzetei Galéria épületét kék-fehér-piros fényárba – a francia trikolór színeibe öltöztették.
A francia belügyminisztérium fél hét körül feladta a számolást. „Lehetetlen megbecsülni, hányan vannak” – állította a tárca. Ezután az AP hírügynökség egy francia tisztségviselőre hivatkozva azt írta, ez minden idők legnagyobb demonstrációja Franciaországban. Nagyobb, mint amikor a franciák a második világháború után a felszabadulást ünnepelték.
A menettérti jegy, amellyel már soha nem jönnek vissza
Franciaországban péntek délután ért véget az a háromnapos rémálom, amely két nappal korábban kezdődött a Charlie Hebdo elleni támadással. Ezt egy algériai származású testvérpár, Chlérif és Said Kouachi hajtotta végre a jemeni al-Kaida nevében, 12 embert ölve meg a Mohamed-karikatúráiért megtámadott szatirikus lap szerkesztőségében és menekülés közben. Csütörtökön egyik társuk, Amedy Coulibaly Montrouge-ban lőtt le egy rendőrnőt, amit pénteken kettős túszejtés követett. Coulibaly Párizsban, a Porte des Vincennes-nél lévő kóser szupermarketben ejtett túszul 16 embert, a Kouachi fivérek pedig a Párizstól 45 kilométerre lévő Dammartin-en-Goële-ben hatoltak be egy nyomdaipari cég épületébe. A túszdráma mind a két helyszínen a rendőrségi és a csendőrségi kommandósok rohamával ért véget, a túszejtőkkel végeztek. Párizsban négy ember meghalt, amikor Coulibaly rátámadt a kóser szupermarketre.
|
Ahogy Párizsban, Marseille-ben is hatalmas a rendőri készültség
Philippe Laurenson / Reuters |
Bűnrészesség gyanúja miatt Coulibaly barátnője, Hayat Boumedienne körözés alatt áll, de szombati hírek szerint a 26 éves nő már január 2-án elutazott Franciaországból, és Törökországon keresztül a szunnita szélsőséges Iszlám Állam (IS) egyik fellegvárának számító, polgárháború sújtotta Szíriába ment. Szombati hivatalos közlések szerint Boumedienne egy olyan férfi társaságában repült Madridból Isztambulba, aki ismert volt a terrorelhárítás előtt. Menettérti jegyet vett, de visszafelé nem szállt fel a járatára.
Coulibaly elmondása szerint a merényleteket összehangolta a Kouachi fivérekkel. Az anyja és a nővére szombaton közleményt adott ki, amelyben elítélik, amit tett, és reményüket fejezik ki, hogy ezt senki nem téveszti össze az iszlámmal. A Kouachi fivérektől eltérően Coulibaly egyébként nem a jemeni al-Kaida, hanem az iszlám állama nevében támadott. Amikor a BFM-TV mobiltelefonon elérte, vérfürdőt ígért, ha a társait nem hagyják szabadon távozni.
A felvonuláshoz időzítve az IS előállt egy videóval, amelyen Coulibaly vall a merényletekről, amelyeket az állítása szerint a szunnita szélsőséges szervezet nevében akar végrehajtani. A szerkesztett felvételen a 32 éves férfi a kalifátus katonájának nevezi magát és az IS vezéréhez is szól. A megjegyzéseinek egy része arról tanúskodik, hogy a Koauchi fivérek Charlie Hebdo elleni támadása után vette filmre magát.
A ballisztikus vizsgálatok tanúsága szerint egyébként Coulibaly először nem Montrouge-ban csütörtökön támadott először, hanem még szerdán Fontenay-aux-Roses-ban, ahol lövéseket adott le valakire. Ezt a párizsi túszejtés helyszínén hátrahagyott egyik fegyvere alapján gyanítja. Coulibaly áldozatát válságos állapotban vitték kórházba.
Az üggyel összefüggésben eddig tucatnyi embert vettek őrizetbe. Köztük a Kouachi fivérek több családtagját is. Sofőrjük, a 18 éves Hamid Mourad csütörtökön a Reims melletti Charleville-Mezieres-ben feladta magát. Mourad még középiskolába jár, és van osztálytársa, aki azt állítja, hogy nem lehetett ott a Charlie Hebdo elleni támadásnál, hiszen végig az osztályteremben ült. A rendőrök bent tartják, de vádat nem emeltek ellene.
|
Emlékezés Nantes-ban a megölt karikaturistákra utaló ceruzákkal
Stephane Mahe / Reuters |
A jemeni al-Kaida pénteken vállalta a felelősséget a terrorért azt állítva, hogy ő irányította a Kouachi fivéreket. Ezt az amúgy pizzafutárként ismert Chérif is megerősítette abban a telefonbeszélgetésben, amelyet a BFM televíziócsatornának sikerült elkapnia Dammartin-en-Goële-ben. Chérif elárulta, hogy járt Jemenben, és a 2011-ben egy amerikai dróncsapásban megölt radikális hitszónok, Anvar al-Avlaki anyagi támogatását élvezi. Két évvel idősebb bátyja, a 34 éves Said – aki Francois Molins párizsi főügyész szerint a Charlie Hebdo elleni támadás értelmi szerzője lehetett – szintén járt Jemenben.
A Charlie Hebdo elleni támadás nyomán a Je suis Charlie jelmondatból nemzetközi szolidaritási mozgalom lett, de terjed a Twitteren a #JesuisJuif és az egyik rendőr áldozatra, a muzulmán Ahmed Merabetre utaló #JesuisAhmed hashtag is.
|
Merkel és Hollande vasárnap. Mindannyiunkat támadás ért – állítják egybehangzóan a politikusok
Pascal Rossignol / Reuters |
A támadás óta a Charlie Hebdo megmentése nemzeti és nemzetközi közügy lett. Az eddig a túlélésért küzdő lapból a következő számot 60 ezer helyett egymillió példányban nyomják ki, és egyre-másra érkeznek a pénzügyi felajánlások is belföldről és külföldről egyaránt. Az egymillió példány utáni bevételt a szerkesztőség 12 halálos áldozatának a hozzátartozói kapják.
