galéria megtekintése

Török fordulat

Az írás a Népszabadság
2014. 10. 22. számában
jelent meg.


Szőcs László
Népszabadság

Jelentős változás állt be a kurdokkal kapcsolatos török politikában: Ankara most már átengedi az Irakból Szíriába tartó pesmerga alakulatokat. Kobanénál újra heves csata dúl. A kurdok szerint is hosszú lesz a háború.

Fordulópontnak tartják megfigyelők a Kobanénál történteket. A szíriai–török határvárosnál amerikaiak és törökök együtt, a kurdok támogatása révén, fegyverszállítással, az iraki kurd fegyvereseknek a határon való átengedésével igyekeznek feltartóztatni az Iszlám Állam (IS) szélsőségeseit.

Heves tűzharc nyomjelző lövedékekkel
Heves tűzharc nyomjelző lövedékekkel
Kai Pfaffenbach / Reuters

Az utóbbi napokban a harcok ismét egyre hevesebbek, az IS fegyveresei az amerikai légitámadások ellenére újraszervezték erőiket és új offenzívát kezdtek. Bár Kobane (arabul: Ajn al-arab) ostroma már több mint egy hónapja tart, hétszáz halálos áldozatot követelve és mintegy kétszázezer civilt kényszerítve otthona elhagyására, Törökország csak most adta fel az elmúlt hetek kiváró taktikáját.

 

A nézőpontokban azonban továbbra is komoly különbség van. A törökök az amerikaiakkal ellentétben csak az iraki kurdokban bíznak, a szíriaiakban nem. Kobane ezért arra is rávilágít, mennyire összefügg a feldarabolódással fenyegetett Irak és a negyedik éve polgárháborúba sodródott Szíria jövője. A világpolitika befolyásos játékosai különböző szereplőktől tartanak inkább.

– Teljesen együttműködünk a koalíciós erőkkel: az iraki kurd barátainknak szánt légi szállításokra is ennek keretében kerül sor – hangoztatta Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter. Hozzátette azonban, hogy szerinte a szíriai kurd vezető erő, a Demokratikus Egységpárt ugyanolyan veszélyt jelent Szíria jövőjére, mint az IS. Ezzel együtt a kurdok támogatásának török elismerése önmagában is jelzésértékű.

Mindebben szerepet játszhatott Barack Obama amerikai elnök és török kollégája, Recep Tayyip Erdogan hét végi telefonbeszélgetése. A törökök Maszúd Barzani, az iraki kurd autonóm régió elnökének kérésére engedélyezték a harcedzett iraki kurd gerillahadsereg, a pesmerga alakulatainak átvonulását török területen. Eközben a Kurd Nép Védelmi Egysége, a szíriai kurdok pártja katonai szárnyának szóvivője azt mondta: a C–130-as szállítógépeken érkezett amerikai segítség „pozitív hatással” lesz a katonai műveletekre.

John Kerry amerikai külügyminiszter úgy kommentálta a fordulatot: nagyon nehéz lett volna hátat fordítani egy olyan közösségnek, amely szembeszegül az IS-sel. A kérdés mindamellett azért is kényes, mert a főbb geopolitikai szereplőknek, így az amerikaiaknak, a törököknek, az irániaknak, a szíriaiaknak és az iraki araboknak is elvben az a legkényelmesebb, ha a mintegy harmincmilliós kurd nép hosszú távon megosztott marad Nyugat-Ázsiában.

– A döntő többségében kurdok lakta Kobane közel fekszik a Földközi-tengerhez, ezenkívül az iraki kurd tartomány és a Kurd Munkáspárt számára is stratégiai útvonalon helyezkedik el – magyarázza kérdésünkre a határtelepülés jelentőségét Raouf Hallo iraki kurd újságíró. Mint mondja, az iraki kurd autonóm régió korábbi rossz kapcsolata Törökországgal az elmúlt három-négy évben fordult jóra, és ebben szerepet játszanak az olajszállítások is a kurd kézen lévő olajmezőkről, amelyeken egyébként a magyar Mol is érdekelt.

– Persze szállítunk a törököknek, sőt, a kurd olaj rajtuk keresztül kerül a világpiacra. A kétoldalú forgalom 10-12 milliárd dollárra rúg évente. Épülőben van már a második vezeték is – mondta Hallo. Az újságíró szerint mindamellett nem lehet egyik napról a másikra számítani a határokat nem ismerő IS végleges feltartóztatására, hosszadalmas folyamatról van szó.

Türelmet kér a tábornok

A láthatatlan tábornok – sokáig így nevezték a nyilvánosságot eddig gondosan kerülő Lloyd J. Austint. A négycsillagos generális dolgozta ki a húsz közel-keleti és ázsiai ország területéért felelős amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) vezetőjeként az Iszlám Állam (IS) elleni fellépés katonai tervét. Az augusztus elején indított hadműveletek döntő részét légi csapások jelentik, ezzel akarják szétzúzni a szunnita szélsőségesek parancsnoki struktúráját és utánpótlását. – Az IS legyőzéséhez idő, legalább nyolc hónap kell. Mindenkitől türelmet kérek – mondta Austin, aki azt sem tagadta, hogy célzott likvidálásokkal szeretnék megritkítani a dzsihadisták vezérkarát. A 61 éves afroamerikai főtiszt komoly iraki tapasztalattal bír. (D. A.)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.