Rákerülni a térképre,
ehhez kellett a bécsi iparművészeti egyetemen vendégprofesszorként is tevékenykedő Zaha Hadid neve. És nem csak a neve, mert a hamburgi irodája által tervezett (amúgy éjjel-nappal nyitva tartó) tanulmányi központ és könyvtár valódi ikonja lett az új campusnak. Erőszakosan dinamikus épület, fontos megérteni, hogy esetében már rég nem valami szelíden konzervatív harmóniát és fontolva haladást akartak megcélozni: felkiáltójel akart lenni, tudatosan messze kiáltó. Tömbje 35 fokban dől kifelé, erővonalai sem maradnak rejtve, sőt végigfutnak a külső felszínen, olyan,mintha egy tengerjáró tört volna be a Práterbe. A bejárat fölött kilógó fekete tömeget az egyetemisták Monitornak becézik, és belépve csak felerősödik a dinamikusan áramló hajóhatás: a ferdén körbefutó fehér mellvédek többemeletes, lenyűgöző belső teret fognak közre. (Sokak szerint nem egy könyvtár a megfelelő felület erre a túlzott lendületességre, aminek a hétköznapi praktikummal sem sikerül mindenhol találkoznia, ezt jelzik a ferde mellvédek fehér lábazatain szaporodó lábnyomok vagy a kávéspoharak lenyomatai.)
|
Belülről talán még erősebb az áramló hajóhatás: a ferdén körbefutó fehér mellvédek többemeletes, lenyűgöző belső teret fognak közre
A szerző felvétele |
De el kell ide jönni, hogy kiderüljön, mennyire nemcsak Zaha Hadidról szól ez az új egyetemi központ. A 2008-as beépítési pályázatot az osztrák BUSarchitektur iroda nyerte meg, ők tervezték a szomszédos, Corten, nemes rozsdával bevont előadótermi szárnyat (benne 650 fős Auditorium Maximum), a további hat egységre újabb nemzetközi pályázatot írtak ki, és lett a hely kortárs építészeti aranybánya. (Minden energiatakarékos és környezetbarát, a szén-dioxid kibocsátás közelít a nullához.)
Az új épületek nem rivalizálnak, hanem sétányt képeznek a campus tengelyéből, teraszokkal, leülős helyekkel és sok zöld felülettel. A sétány túloldalán a japán Hithosi Abe fekete-fehér csíkozású D2 fakultációs épülete kanyarog nyugodt egyszerűségével. A folytatásban az angol Robert Cook narancsszínű épülete elsősorban szertelenül vidám, a túloldalon viszont a barcelonai Carme Pinos S. L. iroda által tervezett D4 újabb stílus, ahogy a visszafogottságból, szinteltolásokból és csipkeszerű homlokzati nyílásrendszerével formál változatosan vonzó épületet.
A végére marad a madridi NO.MAD Arquitectos tömbszerű „fekete gyémántja”, itt a felnőttképzés kapott helyet.
A klasszikus campusok szigorú világának nyomát sem találjuk. Minden látványos és merészen sokszerű. Erre mondják, hogy XXI. századi? De már ott vagyunk, és a ma egyeteme olyan, a környezetébe ágyazott többfunkciós közösségi tér, ahová a diákok nem csak tanulni járnak.
Bécsben tudatosan törekedtek arra, hogy az oktatási központtal új brendet is teremtsenek.
Névjegy
ZAHA HADID
A 63 éves, Angliában élő iraki építész és alkotó, az úgynevezett neofuturizmus képviselője. Ő a Pritzker-díj (az „építészeti Nobel”) első női díjazottja (2004). Már különleges épületeiről nevezetes sztárépítész volt, amikor megtervezte a budapesti Szervita térre a kavics alakú Orco irodaházat. Az építkezésből egyelőre nem lett semmi.
