Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök – aki éppen e nehéz feladat miatt „öngyilkos kormánynak” nevezte kabinetjét – viszont kész a szigorra, és ennek elfogadását kérte tegnap a parlamenttől is. Csak a második körben kapta meg az ehhez szükséges többséget, pedig drámai képet festett a képviselőknek az ukrán gazdaság állapotáról.
Az infláció 12-14 százalék körül várható, a GDP pedig három százalékkal csökken az idén, de csak akkor, ha hozzájutnak az IMF stabilizációs hiteléhez – hangoztatta, és hozzátette: ellenkező esetben tízszázalékos visszaesés, államcsőd fenyeget. A Reuters által idézett adatok szerint Kijevnek az idén tízmilliárd dollár külső adósságot kell visszafizetnie, lejár egymilliárdnyi államkötvény, és dollármilliárdos nagyságrendű az orosz gázszállításokért felhalmozódott tartozás is.
Jacenyuk azt mondta, hogy az „ország túléléséhez” az idén 28 milliárd dollár hiányzik, a valuta- és aranytartalékok értéke a tavalyi év eleje óta 34,6 milliárd dollárról kevesebb mint felére, mintegy 15 milliárdra csökkent. Az orosz gázimport ára pedig a jövő hónaptól csaknem a duplájára, várhatóan ezer köbméterenként 480 dollárra nő, mivel Moszkva megvont Ukrajnától két eddigi kedvezményt is.
Arról már megszületett a döntés, hogy májustól emelik a lakossági gáz árát, igaz, a kompenzációra jogosult családok körét alaposan bővítik. De a kormányfő azt is bejelentette, hogy egyebek közt befagyasztanák a minimálbért és a létminimumot, a kormányzati szervek minden tizedik hivatalnokát – összesen 24 ezer embert – elbocsátanák. Új adókat vezetnének be, több már létezőt pedig növelnének, például az alkohol- és a dohánytermékek, illetve a nagyvállalatok adóját. Eladják az állami autópark felét és minden nélkülözhető ingatlant, így a vezetők szolgálati nyaralóit is.
A gazdaság életre keltését ígérte Julija Timosenko is. A Janukovics bukása után, bő egy hónapja a börtönből szabadult volt kormányfő németországi gyógykezelés után vetette bele magát ismét a politikába, és sajtótájékoztatóján azt mondta: ő tudja, hogyan fékezzék meg az oligarchák uralmát, állítsák helyre a törvényességet, harcoljanak a korrupció ellen. Egyebek közt ezzel indokolta, hogy indulni kíván a május 25-én esedékes elnökválasztáson. Az 53 éves politikus asszony azonban a felmérések szerint egyelőre csak a harmadik legnépszerűbb jelölt lenne. Előtte áll a rangsorban a milliárdos képviselő, volt gazdasági miniszter, Petro Porosenko és az ökölvívó világbajnokból lett politikus, Vitalij Klicsko is. Timosenko indulása ráadásul élezheti az új kijevi hatalmon belül már megmutatkozó ellentéteket, hiszen Klicsko korábban jelezte: ugyancsak meg akarja pályázni az államfői posztot.
Miközben az amerikai katonai hírszerzés a CNN jelentése szerint arra figyelmeztette a washingtoni kongresszust: nő a veszélye egy kelet- és dél-ukrajnai orosz fegyveres beavatkozásnak. Timosenko hangoztatta: képes „megvédeni Ukrajnát Oroszország további agressziójától”, erős hadsereget teremt, és reméli, vissza tudja szerezni a Krímet.
A félsziget sorsa volt a téma az ENSZ-közgyűlés tegnapi ülésének is, amelyen a szovjet utódállam területi egysége mellett kiálló és a Krím Oroszországhoz csatlakozásáról szóló népszavazást érvénytelennek minősítő határozatot fogadtak el.
Kit illetnek meg a krími műkincsek?
Komoly dilemma előtt áll az amszterdami Allard Pierson régészeti múzeum vezetése: Kijevnek vagy Moszkvának adja-e vissza azokat az aranykincseket, amelyeket egy a Krímet bemutató kiállításra kapott kölcsön. „A tárgyak a kiállítás végéig Hollandiában maradnak, de tekintettel a politikai eseményekre azon gondolkodunk, kinek kell majd visszaadnunk”, mondta a múzeum tulajdonosa, az Amszterdami Egyetem szóvivője, Yasha Lange. A Fekete-tenger partján talált, Kr. e. VI. és II. század közötti időszakból származó tárgyakat öt ukrán – közöttük négy krími – intézmény adta kölcsön a holland múzeumnak. „Kinek a tulajdonában vannak most ezek a tárgyak? Nagyon bonyolult jogi kérdés”, hangoztatta Lange. A műtárgyak visszaszolgáltatása kérdésében a múzeum kikéri a hágai külügyminisztérium véleményét is. (MTI)
Tart a szankcióktól a Roszatom, de dolgozik a paksi szerződésen
A Roszatomnál nem tapasztaltak semmilyen olyan jelet, amely arra utalna, hogy a paksi atomerőmű bővítéséről kötött szerződés veszélybe kerülhetne – közölte a társaság sajtófőnöke. Szergej Novikov azután nyilatkozott a Népszabadságnak, hogy az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója, Szergej Kirijenko újságírók előtt kijelentette: a cégcsoport nemzetközi szerződéseinek némelyike is korlátozás alá eshet az ukrajnai válság miatt esetleg életbe lépő szankciók miatt. A Roszatom-vezér ugyanakkor részleteket nem említett és – ahogy a szóvivő lapunknak elmondta – nem is célzott konkrétumokra. Mint megtudtuk, kapott egy kérdést, amelyre válaszolva valóban elismerte: elméletileg a Roszatomra nézve is lehetnek negatív hatásuk a szankcióknak. Ám hozzátette: a társaság ma még minden szerződéses kötelezettségének a menetrend szerint eleget tesz, minden megrendelést teljesít – hangoztatta Novikov. Szavai szerint „a bonyolult politikai kapcsolatok” ellenére Ukrajnával is folytatódik az együttműködés, határidőre szállítják az ottani atomerőműveknek a nukleáris üzemanyagot, és ugyanígy határidőre elszállítják onnan a kiégett fűtőelemeket.
A Roszatom a magyar partnereivel együtt dolgozik a paksi kivitelezési szerződésen is – tájékoztatott a sajtófőnök. A kormányközi megállapodás lehetőséget teremtett a konkrét munka megindítására, vagyis zajlik a részletek, a pontos feltételek kialakítása, a tárgyalócsoportok folyamatosan egyeztetnek – jelentette ki. Lapunk nem hivatalos magyarországi forrásból is úgy értesült, hogy a paksi atomerőmű orosz bővítésének ügye továbbra is a tervek szerint halad. (Munkatársainktól)
