Kormányzati sikerek mások pénzéből

Meg annak, hogy mindez belefért hatvanmilliárd forintba. Vagy autózhatnak az M3-as 34,5 milliárd forintból megépült, Nyíregyházát a 49-es főúttal összekötő 33,8 kilométerén. És kipróbálhatják az M43-as 60,5 milliárd forintból elkészült 38,6 kilométerét is Szeged, illetve Makó között. A tájékozatlanokat pedig sokáig meg lehet majd lepni azzal, hogy pénzügyi hozzájárulásukkal itt bizony másfél milliárd forintból új mérnökségi telephely is létesült.

Az M0-s autóút kiszélesítését sikerült kihozni hatvanmilliárd forintból Kurucz Árpád

Eljött az ideje, hogy büszkék legyünk az ország meglévő gyorsforgalmi, fő- és mellékútjaira is. Persze, nem az állapotukra. Mert hát, a már 31 ezer kilométeres állami hálózat rendbetételébe a fejlesztési tárca igazán csak a választások közeledtével vágott bele.

Inkább arra, hogy az Országos Közúti Adatbank (OKA) összesítései szerint a mintegy 48 százalékában, vagyis úgy 15 ezer kilométeren még mindig rossz burkolatállapotú utak életben tartására mennyi pénz megy el. A meghirdetett programok keretében tavaly és az idén 1600 kilométer út javítására 165 milliárd forintot költöttek. Az állami közúthálózaton azonban ezzel együtt is maradt tennivaló bőven, így a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek 2014-ben és 2015-ben 102 milliárd forintból újabb 843 kilométeren lesz munkája.

A terv az, hogy az idén az alsóbbrendű mellékutak 63 szakaszát újítják fel 247 kilométeren, 36 milliárd forintból. A nyomvályúk és felületi egyenetlenségek mintegy 17 milliárd forintból 143 útszakasz 282 kilométerén tűnhetnek el. A második fél évben pedig 49 milliárd forintból hozzálátnak 314 kilométer autópálya sebeinek gyógyításához.

Ezzel együtt, aki nem tudná, 2010 és 2014 között a NIF is elköltött 88 milliárd forintot a főutakon. A 87 közúti beruházás sorában a jelentősebbek olyanok voltak, mint a 4-es főút Debrecent elkerülő 11,9 kilométerének megépítése 3,4 milliárd forintért, a 85-ös főút Enesét elkerülő hét kilométere 5,8 milliárdért, vagy a Tisza felett Vásárosnaménynál átívelő híd felépítése 4,3 milliárd forintért. De elment 4,6 milliárd forint Szentgyörgyvár és Zalaegerszeg között a 76-os főút Zala megyei 27 kilométerének 11,5 tonnás megerősítésére is. Ám ezzel még nincs vége.

A 15 ezer kilométeren még mindig rossz burkolatállapotú utak rengeteg pénzt felemésztenek Móricz Simon / Népszabadság

Loppert Dániel, az állami beruházó szóvivője akár közleménybe foglalhatta volna azt is, cége március közepéig újabb 444 milliárd forintnyi fejlesztésre szerződött. Emellett épül az M85–M86-os Győr–Szeleste között, az M4-es Abonytól Fegyvernekig, és bővítik a 8-as főutat Székesfehérvártól Herendig. Mi több, elkerülőt kap Miskolc, Kecskemét, Nyíregyháza, Nagyatád, Seregélyes és Pécs is.

A nagy közúti nekibuzdulás ellenére az állami projektek listájáról lemaradt néhány, már a 2010-es választások előtt beígért fejlesztés. A többi között az autósok máig várnak az 10-es főútra tervezett ürömi körforgalom megépítésére is. A jó hír, hogy nem hiába: a beruházás közbeszerzése akár már áprilisban lezárulhat, és tavasszal állítólag az útépítők is színre léphetnek.

Tizenegy nagy vasúti beruházásra futotta

A munkálatok megkezdését különösen időszerűvé teszi, hogy a Budapest–Esztergom-vasútvonal átépítése egy évet csúszik. Ami miatt a NIF egyes kormányhivatalok, önkormányzatok, földhivatalok néha 200, egyes esetekben 420 napos eljárásait kárhoztatja.

Akárhogy is volt azonban, a 32,7 kilométeres vasútvonal uniós forrásból pénzelt 44 milliárd forintos korszerűsítése a legfontosabb szakaszon siklott ki. A vasúti pálya éppen a főváros előtti 14 kilométeren, Pilisvörösvár és Budapest között nem épült meg az országgyűlési választások idejére. Ez pedig nemcsak azért kellemetlen, mert a 2010–2014-es időszakban a vasúti fejlesztések állítólag elsőbbséget kaptak, hanem azért is, mert a körülményes és lassú utazás a térségben lakó tízezrek életét keseríti meg.

A Kelenföld-Tárnok vonalon újítják fel a pályát Teknős Miklós / Népszabadság

A NIF mindenesetre az elmúlt négy évben tizenegy nagy vasúti beruházásra 162 milliárd forintot költött. Ennyi pénzből 260 kilométer vasúti pálya korszerűsítésére futotta. Méghozzá úgy, hogy 2010-ben elsőként a szocialista és liberális kormányok által megkezdett 30 milliárd forint összértékű fejlesztések átadásán lehetett ollót csattogtatni. De maradtak örökölt beruházások a következő évekre is.

Tavaly tavasszal például a Tárnok–Székesfehérvár-vasútvonal 2009-ben megindított, 54,9 milliárd forintos átépítésével járó munkálatok befejeződésének örülhettek az erre utazók. És a NIF nem maradt adós a korábbi évek döntéseitől független beruházásokkal sem. A Pilisvörösvár–Esztergom-vasútvonal 19 milliárd forintos fejlesztésének tavalyi lezárása után, 2013 végére készült el 31 milliárdból a Kelenföld–Tárnok vonalszakasz új pályája. De 1,7 milliárd forintból megerősítették a vasúti alépítményt a Budapest–Hegyeshalom-vasútvonal Budaörs és Biatorbágy közti szakaszán is.

További 14,5 milliárd forintból pedig elkészült a Záhony térségi széles nyomtávú vontatóvágány-hálózat felújításának második üteme is. Ezenkívül, a 400 milliárd forint költséggel folyamatban lévő építkezések nyomán, további 200 kilométeren újulhat meg a vasúti pálya, és 390 kilométernyi vonal kap új biztosítóberendezéseket.

Egy egész ország nagy örömére a kormány „kiemelt jelentőségű” lépést tett a dunai személyhajózás felvirágoztatására is. Ami abból állt, hogy 750 millió forintért megvásárolták a Mahart Passnave Kft. 51 százalékos üzletrészét. A tavaly ősszel bejelentett akvizíció hozadékáról azóta nem sokat hallani. Legfeljebb azt, hogy szombaton a fejlesztési tárca átadta a személyhajózási cég felújított kikötőjét Dömösön. Amihez hiába szerveztek sajtótájékoztatót, az ügynek ebben a kormányzati ciklusban már aligha lesz komoly jelentősége. De ami fontos, még egyszer el lehet mondani: Magyarország jobban teljesít!