Hatalmas összeggel szponzorálja a beilleszkedést
Hamdi Ulukaya elszörnyedt, amikor tavaly nyáron Görögországban a saját szemével látta a menekültáradat következményeit. Az Egyesült Államokban élő kurd üzletember – a Chobani joghurtot gyártó cég alapítója – ekkor határozta el, hogy 1,4 milliárd dollárra becsült vagyonának a felét a világ menekültjeinek a támogatására fordítja. Létrehozta a Tent (Sátor) nevű alapítványt, s azon keresztül nyújt (pénzügyi) támogatást a menedéket keresőknek. Például azzal, hogy a gyáraiban munkát ad nekik.
|
Hamdi Ulukaya
Lucas Jackson / Reuters |
A 43 éves milliárdos felajánlása ritkaságszámba megy, a magáncégek – tisztelet a kivételnek – inkább távol tartják magukat az indulatokat keltő európai migránshullámtól. – A magántőke nem siet hozzájárulni a menekültek áthelyezésének, integrálásának költségeihez, mert azt a kormányok dolgának tartja. Ha Európában elterjednének a befogadást segítő szponzori programok, könnyebben megnyílna a nagy cégek és alapítványok kasszája – mondta lapunknak Judith Kumin, a New Hampshire-i Egyetem (USA) professzora. A belga-amerikai nemzetközi jogász több mint három évtizedig az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) vezető munkatársa, európai igazgatója is volt.
Kanadában évtizedek óta sikeresek a menekültek integrációját segítő magánkezdeményezések, a privát pártfogóknak köszönhetően 1978 óta több mint 230 ezren leltek otthonra az észak-amerikai országban. A szponzorok (magánszemélyek, cégek, egyházi és oktatási intézmények) az utazási költségek átvállalásától az álláslehetőségek felkutatásáig számos területen segítik a rászorulókat. Egy-egy menekült patronálására éves szinten nagyjából tízezer dollárt költenek.
Judith Kumin szerint a szponzorált bevándorlók zökkenőmentesebben illeszkednek be, a befektetés hamar megtérül. Németországban 36 nemzetközileg ismert cég indított közös kampányt a menekültek minél könnyebb munkaerő-piaci és társadalmi integrációja érdekében. A Wir zusammen (Mi együtt) programhoz a többi között az Adidas, a Bosch, a Boss, a Henkel, a Lufthansa, a Siemens és a VW is csatlakozott. A 36-ok munkavállalói között már most is sok nemzet képviselői megtalálhatók. Berlinben 200 helyi cég, főleg kis- és közepes vállalat részvételével szerveztek állásbörzét menekültek számára, a rendezvényre közel négyezer menekült ment el, és jelentős részük talált munkát vagy szakképzési lehetőséget.
Joghurtkirály a kurd diákból
A semmiből építette fel Amerikában joghurtbirodalmát Hamdi Ulukaya. Családja birka- és kecsketartással, valamint tejfeldolgozással foglalkozik Törökország délkeleti részén. Ulukaya 1994-ben ment tanulni az Egyesült Államokba. 2005-ben alapította görögjoghurt-gyártó cégét, amely öt év alatt a semmiből elérte az évi egymilliárd dolláros forgalmat. Filantróp tevékenységét 2014-ben kezdte, ekkor kétmillió dollárt ajánlott fel iraki és szíriai menekültek megsegítésére. (D. A.)
