Az akkor még Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) néven ismert szunnita szélsőségesek június 8-án éppen Moszulban kezdtek nagyszabású offenzívába Irakban. Néhány ezer emberrel kényszerítették megfutamodásra az összesen 350 ezres iraki hadsereg egységeit miközben átgázoltak a fél országon és félmillió ember vált miattuk földönfutóvá. Nem sokkal ezután kalifátust kiáltottak ki Iraknak és a három éve polgárháborúban vergődő Szíriának azon a területén, amely az ő fennhatóságuk áll. A nevüket is ekkor változtatták Iszlám Államra.
Az első hónapjuk a Daily Beast egyik korábbi cikke szerint félelmetes volt. A szunnita szélsőségeseket a fővárostól, Bagdadtól mindössze száz kilométerre fekvő Szamarrában sikerült megállítani, az iraki katonák fejvesztve, rengeteg fegyvert hátrahagyva menekültek az ISIS egységei elől, a szunnita szélsőségesek pedig ezekkel a részben amerikai fegyverekkel Szíriában is új frontot tudtak nyitni a Bassár el-Aszad elnök és a damaszkuszi alavita rezsim elleni harcban. Irak negyvenmilliárd dollárt költött a hadserege fejlesztésére a 2011-es amerikai kivonulás óta eltelt két és fél évben.
Arra, hogy a szunnita szélsőségesek a vizet is fegyverként használják, áprilisban már volt példa. Egy Falludzsa melletti kis víztározóból, a szintén Eufráteszen fekvő Nuaimijából származó vízzel elárasztották a környéket. Ezzel Kerbela, Nedzsef és Nasziríja is víz nélkül maradt, Abu Graib viszont teljesen víz alá került. Egy több mint ötszáz négyzetkilométeres területen 12 ezer család veszítette el az otthonát. A júniusi moszuli bevonulás után az ISIS azonnal lekapcsolta a vizet és az áramot a városban.
A szakértők – többek között Matthew Machowski, a londoni Queen Mary University professzora – azt mondják, hogy Irakban a víz stratégiai jelentősége messze meghaladja az olajét, élet-halál ura pedig az, aki a duzzasztógátakra ráteszi a kezét. Ezt a jelentőséget kiválóan szemlélteti, hogy 2003-ban az amerikaiak egyik első nagy hadművelete a nyolc kilométeres hadíszai duzzasztógát feletti ellenőrzés megszerzése volt. A hadíszai duzzasztógát melletti erőmű felel Irak egyharmadának az áramellátásáért, a közkeletű félelmek pedig úgy szóltak, hogy a diktátor, Szaddám Huszein rezsimje tömegpusztító fegyvert csinál belőle a több milliárd köbméternyi víz elszabadításával. Az ISIS jelentette fenyegetés miatt az iraki egységek egyszer már kivonultak a hadíszai duzzasztógát védelmére, amelyre ha a szunnita szélsőségesek ráteszik a kezüket, Bagdad is teljes mértékben kiszolgáltatottá válik nekik.
A vízzel a Közel-Keleten mindenki szeret visszaélni. Szíriában a polgárháborúhoz vezető okok egyike az ötven éve nem látott aszály volt. Az ország második legnagyobb városáért és kereskedelmi központjáért folytatott harcokban az Aszad-rezsim és a felkelők is használták már – a közeli tisrini duzzasztógátat 2012 novemberében elfoglalta az ISIS –, Törökországot pedig megvádolták azzal, hogy a damaszkuszi kormány elleni humanitárius hadviselés jegyében csökkentette a Szíria legnagyobb édesvízkészletének számító Aszad-tóba folyó víz mennyiségét. Irakban a kurdok is térítettek el vizet, amelynek eredetileg a moszuli víztározóba kellett volna folynia.
A New York Times nemrég készített egy kiváló térképet a szunnita szélsőségesek offenzívájáról és a víz szerepéről az egészben.
Ami a szombati és a vasárnapi harcokat illeti, az ISIS azt állítja, hogy a kurdok százával menekültek előlük, amihez sem harckocsijaikat, sem fegyvereiket nem vitték magukkal. Ez vészjósló jel Irak jövőjére nézve. A pesmerga néven ismert kurd katonákat az egész országban és a Közel-Keleten is párját ritkító kiképzettségükről és szervezettségükről ismerik. Többek között ők voltak azok, akik 2003-ban elkapták Huszeint, egy évvel később pedig Oszama bin Laden egyik követét, akinek az elfogása közvetve az al-Kaida vezérének a likvidálásához vezetett három évvel ezelőtt.
Az AFP szerint az IS és a kurd egységek közötti harcok elől kétszázezer ember menekült el. Nikolaj Mladenov volt bolgár külügyminiszter, az ENSZ iraki főmegbízottja úgy nyilatkozott, jó lenne, ha Kurdisztán és Núri al-Maliki iraki miniszterelnök kormánya félretenné a nézet- és érdekkülönbségeket, és együtt venné fel a harcot a szunnita szélsőségesekkel szemben.
|
A kalifátus kikiáltását Szíriában is felvonulással ünnepelték
STRINGER / Reuters |
A pesmergák egyébként azt mondják, hogy esélyük sincs az IS egységei által felvonultatott – az iraki erőktől elvett amerikai – fegyverekkel szemben. A Máliki-kormány rengeteg pénzzel, az olajbevételek 17 százalékával tartozik a kurdisztáni regionális vezetésnek, és ezt többek között a pesmergák felszereltsége is megsínyli. Egy kurd küldöttség a héten az Egyesült Államokba utazott katonai segélyt kérni az amerikaiaktól.
Helyszíni jelentések szerint az IS a zurnari bevonuláskor azonnal kitűzte a városban a fekete zászlót, ami után az eddigi tapasztalatokból ítélve a foglyok kivégzése követhetett.
A szunnita szélsőségesek vasmarokkal irányítanak az ellenőrzésük alá került területeken. Számukra gyakorlatilag mindenki ellenséget jelent, aki nem szunnita. Az Irakban többségben lévő síitákat hitehagyottaknak tartják, akiknek ezért az árulásért halállal kell fizetniük. Többnyire keresztre feszítik őket, amit megtettek már azokkal a mérsékelt szunnitákkal is, akik Szíriában, Deir Hafirban nem akartak meghajolni az akaratuk előtt. A keresztényeknek ultimátumot adnak. Áttérnek iszlám hitre, adót fizetnek a biztonságukért vagy kivégzik őket. Egy Moszul melletti IV. századi kolostorból, Mar Behnamból július vége felé kiűzték a szerzeteseket, akik semmi mást nem vihettek magukkal azon a ruhán kívül, amely éppen rajtuk volt.
Rakkában – a szír város de facto az IS kalifátusának a fővárosa – a szunnita szélsőségesek nőkből álló speciális egységei minden nőt megállítanak és meg is vernek, aki férfi kísérő nélkül vagy nem az egész testet elrejtő lepelben lép ki az utcákra. A városi keresztények eközben fejenként 14 gramm aranyért vehetik meg a saját életüket. (A női egységek feltűnésének az IS-ben többek között az az oka, hogy a szunnita szélsőségesek között a férfiak nem hajlandók nőket motozni, így pedig az ellenséghez tartozó harcosok nőnek öltözve játszi könnyedséggel átjutottak az IS ellenőrzőpontjain.)
Szakértői becslések szerint az ISIS-nek 7-8 ezer embere lehetett, amikor június 8-án Moszulban elindította az offenzívát. A kalifátust az enyhén szólva nagyra törő elképzelések ellenére inkább imázsjavító célzattal, a minél több muzulmán támogatásáért kiáltották ki, de most sincsenek többen 12-15 ezernél. Az iraki szunnita törzsek többé-kevésbé mellettük állnak – az ISIS remekül fordította a maga hasznára a síita bagdadi vezetés keltette belső feszültségeket –, de a létszámhiányt főleg pénzzel kompenzálják. Olyan gazdag terrorista szervezet legalábbis, mint az IS, jelenleg aligha van a világon. Moszulban a nemzeti bank helyi kirendeltségének az elfoglalásakor a szunnita szélsőségesek 429 millió dollárnak megfelelő iraki dinárra és aranyra tettek szert, és árulják az olajukat is. Az övék több nagy olajmező – például a Deir ez-Zor-i – Szíriában is, az egyik nagy vevőjük pedig állítólag nem más, mint a velük a háttérben összejátszó Aszad-rezsim.
A pénzből egyébként futja némi fényűzésre is, amit az első videofelvétel is elárult, amelyen az IS vezére, a kalifává emelt Abu Bakr al-Bagdadi megjelent, hogy az új birodalom támogatására szólítsa fel a muzulmánokat. Az addig csak „a láthatatlan sejk" néven emlegetett Bagdadi a csuklóján egy svájci luxuskarórával állt a nyilvánosság elé.
