Rengeteg afgán is Magyarországon keresztül próbál új otthonra lelni. Yama Nayab sebészként dolgozott, aztán év elején egy tálib fegyveres négyszer mellkason szúrta. Felépülése után családjával indult útnak. „Ahol biztonságos, egy olyan országban, amely elfogad és ad nekem még egy esélyt, ott új életet kezdünk majd” – mondja az újságírónak. Ő csak most tudta meg, mire készül a magyar kormány, ám azt mondja, semmi sem állhat az útjába. „Afganisztánban nem biztonságos, és minden ember, aki biztonságos életre vágyik, lyukat fog vágni azon a falon, vagy talál majd másik utat” – mondja.
Kovács Zoltán kormányszóvivő a lap megkeresésére elmondta, szerinte ez egy szükségszerű lépés, hogy megállítsák a menekültáradatot. A Guardian azonban megemlíti, hogy emberi jogi csoportok szerint immár kézzel is kitapintható formát ölt a kormány idegenellenessége. A cikk említést tesz a májusban kipostázott nemzeti konzultációs kérdőívről, megjegyezve, hogy emberi jogi csoportok kifogásolták, hogy a kérdések összemossák a terrorizmust a bevándorlással, a menekülteket pedig a gazdasági bevándorlókkal.
A kormány migránsellenes kerítése sérti Magyarország történelmét
„Az ország, amely segített ledönteni a Vasfüggönyt 1989-ben, újat épít” – kezdi jelentését a Human Rights Watch, mely szintén megemlíti a bevándorlási kérdőívet, valamint a bevándorlóellenességet szító óriásplakátokat is.
Az emberi jogi szervezet megjegyzi, az ezer lakosra jutó menekültek számát tekintve a kontinensen – Svédország után – Magyarország már a második a sorban, pedig Magyarországon csak a migránsok 9 százalékának adják meg elsőre a menedékkérelmet – az EU-ban ez a legrosszabb arány.
A Human Rights Watch szerint a kerítés nem oldja meg a problémát, viszont azzal fenyeget, hogy a menekültek Szerbiában ragadnak, ahol gyakran érik őket atrocitások.
A szervezet szerint tragikusan képmutató, hogy az az ország akarja lezárni határait, ahonnan 1956-ban kétszázezren menekültek el, s most a hasonló menekülteket nem akarják beengedni.
„Magyarországnak tisztelnie kellene emberi jogi kötelezettségeit és saját történelmét, és nyitva kellene állnia a menekültek előtt, hogy fair és transzparens módon járjon el a menedékkérők ügyeiben” – írják.
