Az infektológus a rendszerváltáskor sodródott bele a politikába: elmondása szerint Antall József volt rá olyan hatással, hogy belépett az MDF-be. 1990-től parlamenti képviselő volt, majd az MDF osztódásakor átlépett a rövid karriert befutó MDNP-be. A Fidesznek 2004-től tagja, ám előzőleg, 2002-ben a Fidesz színeiben – függetlenként – elindult Pécs polgármesteri posztjáért. Azért állította őt a Fidesz sorompóba, mert a párt pécsi nobilitásai közül senki se merte kihívni a szocialista Toller Lászlót, aki aztán fölényesen nyert is. Akkor azt mondták Ternákról, hogy van benne kalandvágy.
|
Ebolára szűrik az utasokat Abuja repterén
Afolabi Sotunde / Reuters |
Ez most még inkább igaz. Ternák nem titkolja, hogy jövendőbeli állása okán van benne némi szorongás. Főképp, hogy szeretne sokat tenni a magyar-nigériai kapcsolatok fejlesztése érdekében.
A két állam külkereskedelmi forgalma évente 150 millió dollár, ám e téren a lehetőségek töredékével élünk, mondja a pécsi orvos. A magyar élelmiszerek iránt komoly érdeklődés van a nálunk tízszer nagyobb országban. Egyébként Nigéria tőlünk szerzi be a naposcsibe szükségletének javát. Ugyancsak nagy lehetőség, hogy az afrikai ország kórházai korszerűsítésre szorulnak, s a magyar cégek ezen a területen is üzleteket remélhetnek. Nem mellékes, hogy Nigéria – részben hatalmas olajvagyona miatt – fizetőképes partner. A két ország külkereskedelmének izmosítását fontos feladatának érzi a nagykövet.
 |
| Csortos Szabolcs / Népszabadság |
Amiképp azt is, hogy a magyar orvosok számára nigériai tanulmányutakat kezdeményezzen. Ebben a mai, nyitott világban elképzelhetetlen, hogy a trópusi betegségek ne jussanak be hozzánk, s erre fel kell készülnünk, vallja Ternák. Az ebolától van okunk félni, hisz nincs még ellene antiszérum, s a megbetegedettek halálozási aránya 50 százalék felett van, ám a félelemnél bölcsebb magatartás a tervezett elővigyázatosság és a betegségekre való felkészülés. Ezt a célt szolgálná orvosaink kiutaztatása Nigériába.
Ternáknak ebolásokkal ugyan nem volt dolga, a betegséghez hasonló tüneteket és mortalitást okozó Lassa-lázzal viszont igen. A betegség egy nigériai településről kapta a nevét, s amikor Ternák Gábor először kint járt, ottani kollégáját, egy angol orvost megölte a kór. A Lassa-láz ma már gyógyítható, az ellenszérum a betegséget túlélők véréből született meg. Mint azt Ternáktól megtudtuk, az ebola gyógyítására is folyik ilyen kísérlet.
A leendő nagykövet azonban az ebolánál nagyobb és nehezebben kivédhető veszélynek látja a Nigériát sújtó terrorizmust.
A muszlim fundamentalista elveket hirdető fegyveres szervezet, a Boko Haram több régiót is megszállt az országban, s a fővárosban, Abujában is elkövetett már kétszáz áldozatot követelő bombamerényletet. A terroristák tömegesen ölnek meg keresztényeket, de a szélsőséges vallási nézeteket elutasító muzulmánokat sem kímélik.
|
Egy amerikai kongresszusi képviselő beszélget a Boko Haram fogságából elszökött három diáklánnyal
Akintunde Akinleye / Reuters |
Ternák, aki 1991-ben katonaorvosként az öbölháborúban szolgált fél évet, tudja, hogy a terrorista merényletek gyakran – minden óvatosság ellenére – szinte kivédhetetlenek. Az orvos erről szólva hozzáteszi:
– A terroristák a hittársaiknak okozzák a legtöbb kárt: elsősorban őket gyilkolják, és a világban vérengző hírét keltik a muszlimoknak. Pedig az iszlám békét hirdet, a terroristák csak hivatkoznak a vallásra, tetteiket nem a hit, hanem az uralkodni vágyás és a szerzési ösztön irányítja.
Most azonban nem terrorveszély nyomasztja az orvost, hanem az, hogy nehezen boldogul a diplomáciai nyelvvel.
– Felkészítésen veszek részt, és olyan kifejezéseket tanulok, amiket korábban eszembe se jutott kiejteni a számon – jegyzi meg ironikusan. – Amúgy nem vagyok egy öltönyös diplomata-figura, hozzám az oldottság és a szafari szerelés illik.
