A NATO délkeleti határainál, Törökország szomszédságában látható orosz katonai felvonulás rányomta a bélyegét a szövetség védelmi minisztereinek csütörtöki brüsszeli tanácskozására. – Az orosz beavatkozás, az új fegyverek kipróbálása komoly aggodalmakat kelt – hangoztatta Jens Stoltenberg főtitkár.
|
Putyin orosz államfő egyedül dönt
Philippe Wojazer / Reuters |
Ashton Carter amerikai védelmi miniszter Moszkvát szószegéssel vádolta, mert az ígértekkel szemben nem az Iszlám Államot, hanem leginkább a damaszkuszi rezsimmel szemben álló, nyugati támogatást élvező ellenfeleit támadja. Carter jóslata értelmében az orosz erők napokon belül veszteségeket fognak elszenvedni, miközben Washington és Moszkva egyeztet arról, hogyan lehet elkerülni a két rivális fél harci eszközeinek végzetes találkozóját.
A tárgyalásokra valóban nagy szükség van, mert az elmúlt napokban több veszélyes helyzet is napvilágot látott. Amerikai F–16-os vadászgépek voltak kénytelenek dolgavégezetlenül visszafordulni támaszpontjukra, máskülönben nem tudtak volna kitérni orosz vadászgépek elől. A héten az is kiderült, hogy a török légtérbe átrepülő orosz pilóta szükségtelenül élezte a helyzetet azzal, hogy radarjával bemérte a Törökország védelmére felemelkedő vadászgépeket.
Orosz rakéták hullottak Iránra
Iránban zuhant le négy, Szíriára kilőtt orosz rakéta szerdán, közölték névtelenséget kérő amerikai védelmi minisztériumi illetékesek. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője nem erősítette meg a hírt. Az oroszok a hírre úgy reagáltak: szerdán minden, a Kaszpi-tengerre vezényelt hadihajójukról indított rakéta célba ért. A rakétáknak Irán és Irak felett átrepülve kellett volna elérniük Szíriát, ám feltehetően út közben lezuhantak. (Munkatársunktól)
Az ukrán válság, majd most a szíriai konfliktus ébresztőt fújt a NATO-ban, a hidegháború után sokáig identitásválsággal küszködő szervezet újra megtalálni látszik célját. Ez alapvetően Oroszország elrettentése – egyszerre két fronton, keleten és délen.
A nyelvezet már most a hidegháború korszakát idézi, de a NATO illetékesei szerint Putyin gazdasági okokból sem akar közvetlen konfliktust a Nyugattal. Viszont újabb és újabb „csípésekkel" teszi próbára, meddig mehet el
– ilyen kísérletnek tartják Brüsszelben a török légtér ismételt megsértését is.
Stoltenberg arról is beszélt, hogy a NATO az új időkhöz igazodva jövőre már akár 40 ezer fős válaszadó erőt (NATO Response Force, NRF) is képes lesz megmozgatni. Gőzerővel dolgoznak a 48 órán belül bevethető, Lándzsahegynek nevezett és válságkezelésre tervezett gyors reagálású egységek felállításán – ezeket a Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban kezdődő, több mint 30 ezer katonát felvonultató hadgyakorlaton is tesztelik.
|
Stoltenberg NATO-főtitkár (középen) 28 ország véleményét gyűjti be a válasz előtt
Francois Lenoir / Reuters |
Emelt számban folytatódnak az ukrán válság nyomán elindított, a kelet-európai szövetségesek biztonságérzetét fokozó hadgyakorlatok. A kelet-európai NATO-jelenlét részeként a britek rotációs alapon egységeket telepítenek a balti államokba és Lengyelországba. Az Egyesült Államok dandárnyi nehéz harci eszközt hoz a régióba, a tankokkal és páncélozott harcjárművekkel váltásban fognak gyakorlatozni az egymást váltó amerikai egységek.
Lute nagykövet szerint Magyarország is szerepel a kiszemelt helyszínek között, a védelmi miniszterek között most debütált új magyar tárcavezető, Simicskó István szerint bár volt informális megkeresés, ilyesmiről egyelőre nem tárgyaltak az amerikaiakkal.
Stoltenberg: Magyarországon is lesz parancsnoki központ
A NATO új parancsnoki központokat hoz létre, mégpedig Magyarországon és Szlovákiában - jelentette be csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Elmondta: "a Kelet-Európában már létező hat parancsnoki központ kiegészítéseként döntés született arról, hogy új parancsnoki és ellenőrzési struktúrákat hoznak létre Magyarországon és Szlovákiában". (MTI)
