Hat hónappal az eset után kint élő magyarokat kérdeztem a történtekről. Nem lelkesedtek az ötletért, hogy felmelegítsük a sztorit. A „terrorakció” otthon talán már feledésbe merült, mondták, így ha szerencséjük van, nem teszi tönkre a főszezont. Mindannyian az idegenforgalomból élnek: elég nagy csapás volt nekik az oroszok elmaradása, nem kell, hogy még az itthoniak is bepánikoljanak – amúgy feleslegesen. Elmondásuk szerint két – a hatóságok szerint bedrogozott – kairói fickó lement Hurghadára, hogy „jól érezzék magukat”.
|
Hurghadán a terrorhírbe keveredett szálloda előtt ma is fegyveres posztol
Amr Abdallah Dalsh / Reuters |
Pénzük persze nem volt, akadt viszont késük, játékpisztolyuk és álbombájuk, szóval minden, amire egy rabláshoz szükségük lehet. Kora este értek a Bella Vista Hotelhez tartozó pizzériához, amelyen keresztül a szálloda recepciójához vezet egy kis folyosó. Állítólag ott döbbentek rá, hogy rossz helyen vannak, ez nem bank, de még csak nem is egy üzlet, ahol komolyabb zsákmányt remélhetnek. Mire felfogták, hogy mekkorát tévedtek, észrevették őket a biztonságiak, akik a nap huszonnégy órájában a hotel bejáratánál strázsálnak, és ezzel lényegében a sorsuk megpecsételődött. Hiába rohantak a hotel kertjébe, a tenger felé nem menekülhettek. Visszafordultak, közben valaki megpróbálta kicsavarni az egyik támadó kezéből a kést – könnyebb sérülésekkel megúszta. A másik támadó a késével megsebesített és szinte csak másodpercekre ugyan, de túszul ejtett egy házaspárt, ám végül elengedte őket, és megpróbált kitörni a főbejárat irányába.
A Bella Vista Hotel Hurghada belvárosának szélén található, több bank és egy nagyobb áruház található a közelében, s ezek miatt két katonai-rendőri ellenőrző pont is, állandóan ott parkoló dzsipekkel, rajtuk a géppisztolyos egyenruhásokkal. És persze jó néhány civil ruhás fegyveressel. A két támadó a Bella Vista bejárata előtt, az utcán szembe találta magát a helyi biztonsági erők fegyvereseivel. Egyiptomban a rendőrök és a katonák másképp tekintenek „a fegyvernek látszó tárgyakra”, mint nálunk. Azonnal lőttek. Az egyik támadó a helyszínen, a másik a kórházban halt meg.
A felrobbantott repülőgép
„Ilyen bárhol előfordulhat a világon, csak máshol nem csinálnak belőle terrorkacsát”– morgolódnak a kinti magyarok. És náluk csak a helyiek mérgesebbek, akikre mostanában újra nehéz idők járnak, hiszen tavaly októberben az Iszlám Állam követői a Sínai-félsziget felett robbantottak fel egy orosz repülőgépet. A 224 áldozat többsége orosz volt. Oroszország azonnal leállította egyiptomi charterjáratait. Hurghada egy csapásra kiürült. Késő esténként, amikor enyhül a forróság, és máskor turisták sokasága lepi el az utcákat meg a szórakozóhelyek teraszait, most annyi nézelődőt látni, mint a boldog békeidőkben a legforróbb déli órákban. Több vendéglő végleg bezárt.
Putyin 33 millió angol fontos vérdíjat tűzött ki a géprobbantók fejére. Nyilvánvaló, hogy a Sarm es-Sejk repülőterén dolgozók közül segített valaki elhelyezni a kólásdobozba rejtett pokolgépet az orosz repülőgép fedélzetén. S bár az egyiptomi hatóságok az eset után több személyt is őrizetbe vettek, a nyomozásnak még korántsincs vége. Az orosz titkosszolgálat Sarm es-Sejken és Hurghadán is vadul keresi az Iszlám Állam szimpatizánsait, és a helyiek szerint a legkevésbé sem érdekli őket, mit szól mindehhez az egyiptomi kormány. Egyelőre azonban úgy tűnik, ők sem jutottak közelebb a megoldáshoz, mint a helyiek. Márpedig a dolgok jelen állása szerint addig nem indulnak újra az orosz charterek, amíg kézre nem kerítik a merénylőket.
Hurghadán sokan tudni vélik, hogy miután az orosz turisták igencsak kedvelik a Vörös-tengert, és a kormányzati tiltás ellenére a menetrend szerinti járatokkal mind többen térnek vissza, Moszkva vételi ajánlatot tett a régi hurghadai repülőtérre. Egyiptom azonban még csak tárgyalni sem volt hajlandó erről, főként, miután az oroszok közölték, hogy a vételi szándékuk csak akkor érvényes, ha saját biztonsági erőik ellenőrizhetik az utasokat, a csomagokat és mindenkit, aki beléphet a repülőtér területére. Abdel Fattah el-Sisi elnök számára az orosz ajánlat nem csak azért volt elfogadhatatlan, mert az magában hordozta sok-sok civil biztonsági ember (azaz fegyveres) mellett egy Specnaz-egység és a titkosszolgálat folyamatos hurghadai jelenlétét.
Putyin és a terrorkártya
Az arab tavasz óta másodjára kerül csődközeli helyzetbe az egyiptomi turizmus az oroszok miatt. Putyin egyszer már kijátszotta ezt a kártyát, amikor a Hoszni Mubarakot követő új hatalom kilátásba helyezte, hogy Franciaországgal építteti meg az ország első atomerőművét. „Akkor a szállodáitokat töltsék meg a franciák” – vágott vissza Moszkva, és még aznap kiemelten kockázatos országgá minősítette Egyiptomot. Másnap leálltak az orosz charterek, Hurghada és Sarm es-Sejk pedig kongott az ürességtől. Később szent lett a béke, az oroszok visszatértek az egyiptomi üdülőhelyekre. Néhány hete pedig megtörtént a rég várt bejelentés: a Roszatom orosz atomenergetikai állami konszern építheti meg Egyiptom első atomerőművét. Csakhogy időközben a sínai merénylet miatt Moszkva megint leállította a charter járatait.
Ez a második orosz csapás az egyiptomi idegenforgalomra. Úgy tűnik, hiába építettek fel Hurghadán 2014 decemberére egy évi 7,5 millió utas kiszolgálására alkalmas új repülőteret, az egy ideig még nagy valószínűséggel csak szerény forgalmat bonyolíthat. Főleg, hogy a Hurghadába repülő legtöbb légitársaság még ma is a régi repteret használja. És ez egy jó darabig így is marad. Kairó ugyanis nemcsak az orosz repülőtér-vásárlási tervekre mondott nemet a szóbeszéd szerint, hanem arra is, hogy Moszkva egy számára kijelölt területen saját repteret építsen a sivatagban. Az indok ez esetben is a biztonságos turizmus volt.
Helyi források szerint azonban mindkét vételi szándék blöff, s valójában Moszkva csak erősíteni próbálta stratégiai pozíciót a térségben. Abdel Fattah el-Sisi elnök azonban nem akar többé orosz függőséget semmiben. Kairó számára éppen elég, hogy az oroszok építik meg az atomerőművüket, a turizmusuk oroszfüggőségének azonban szeretnének véget vetni. Nem lesz könnyű. Az orosz sokat költő turista, nem alkudozós, azaz, neki jóval drágábban el lehet adni bármit, mint másnak. Emellett nagy fogyasztó az Egyiptomban mind drágában, de továbbra is folyamatosan és korlátlanul beszerezhető szeszes italokból.
Talán jövőre
Mindezek mellett körvonalazódni látszik egyfajta arab összefogás az egyiptomi turizmus megmentésére, az elmaradt orosz vendégek pótlására. Több öböl-menti ország felhívást tett közzé, hogy aki teheti, nyaraljon Egyiptomban. És nem hiába. Hurghada belvárosi szállodáiban megjelentek a helyiek és a környező arab országok középosztálybeli utazói. Azokban a szállodákban, amelyek eddig orosz beszédtől voltak hangosak, fejkendős – kisebb arányban csadorba öltözött – nők sétálnak gyermekeikkel. A legtöbben jól beszélnek angolul, s bár a nők jelentős része egész testét eltakaró ruhában strandol, még csak rosszalló pillantásokat sem vetnek az ő normáik szerint igencsak elítélendően alulöltözött európaikra.
|
A partok a nyugalom ellenére is konganak az ürességtől
Mohamed Abd El Ghany / Reuters |
Hurghadán egyelőre jól kijönnek az újdonsült arab turisták a visszajáró európaiakkal. A városban demonstratív rendőri jelenlét és nyugalom van. A bevezető utakon ellenőrző-áteresztő pontok találhatók, homokzsákokkal megerősített géppuskafészkekkel. A városban, az elmúlt években jobbára csak a bankok környékén strázsáltak felfegyverzett rendőrök. Mostanra az őrhelyek száma megduplázódott, és külön turistarendőr posztot is létesítettek az egyik nagy szálloda előtt.
A város próbálja megtartani azokat a turistákat, akik a válság, a valós terrorcselekmények és a vélhetően „terrorkacsák” ellenére sem félnek Egyiptomban nyaralni. Optimisták a helyiek, még a magyarok is. Ez az év nem lesz az igazi, de jövőre talán megint meglódul az idegenforgalom. És persze mindenki tudja, hogy hiába a napsütés, a tenger, a sivatag, és az ezernyi nevezetesség és a testvéri arab országokból átirányított turisták sokasága, a város jövője még jó ideig az oroszokon múlik.
