Az pedig a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvével ellentétes, hogy a kormány valótlanságokat is állít – írja beadványában Nemény. Így például a plakátokon az olvasható, hogy „Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni", miközben csak 1300 fő esetében kellene a menekültügyi eljárást itt lefolytatni. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a sokat emlegetetett kötelező kvótáról egyetlen uniós határozat sem rendelkezik.
A testület elnöke, Patyi Andás viszont határozati javaslatában arra hivatkozott, hogy a választási szervek a kampánytevékenységet kizárólag a kampányidőszakban vizsgálhatják, amely ezúttal szombaton kezdődik, s a szavazás befejezéséig, tehát október 2-ig tart. A referendumon való részvételre buzdító tevékenység minősítésére ezért a választási törvények alapján az NVB-nek nincs hatásköre, amit a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntései is megerősítenek.
Patyi hangsúlyozta azt is, hogy ezúttal a népszavazás kezdeményezője maga a kormány, amely ezért nem semleges szemlélő, „hanem az eljárás céljával és eredményével szoros kapcsolatban lévő közjogi szerv". Különben ez következik a népszavazási törvényből is, így a kabinetre az általánosan érvényes szabályok vonatkoznak, tehát kampányidőszakon kívül nem tehetnének közzé politikai reklámot az állami és a kereskedelmi rádiókban, valamint televíziókban.
Litresits András, az MSZP delegáltja ezért kijelentette, hogy meg kellene állapítani a jogszabálysértést. A bizottság egyik parlament által választott tagja, Fábián Adrián is úgy vélte, hogy egyértelműen olyan kampány folyik, amely alkalmas a választópolgárok akaratának befolyásolására, csakhogy ezzel a választási bizottság hatáskör hiányában szerinte sem tud érdemben foglalkozni.
Litresits sajnálatosnak tartja, hogy a testület képtelen ezzel a helyzettel bármit is kezdeni, de álláspontjával kisebbségben maradt. A többsége ugyanis egyetértett azzal, hogy a kormánynak a kifogástevő által sérelmezett cselekménye országos népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatos tájékoztató tevékenységként értékelhető.
Az ülés után a szocialista delegált kérdésünkre elmondta, az MSZP természetesen jogorvoslati kérelmet nyújt be a Kúriához. Közölte azt is, hogy a párt ismét beadvánnyal fordul a választási bizottsághoz, hiszen szombattól kezdődik a hivatalos kampány, s változatlanul kérdéses, abban milyen szerepet tölthet be a kormány. Ha ugyanis az „Üzenjünk Brüsszelnek", illetve a „Tudja?" kezdetű közérdekű közlemények politikai reklámnak minősülnek, azokat október 2-ig az állami média – illetve az ATV, amely egyetlen kereskedelmi csatornaként vállalta politikai hirdetések ingyenes közlését – csak legfeljebb összesen ötven percben sugározhatja.
