|
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök (középen) az Európai Tanács brüsszeli székházánál
Julien Warnand |
Az amerikaiak által bejelentett szankciók és a krími fejlemények hatására, az európai vezetők hajlandónak tűntek már a keményebb kritikára Moszkvával szemben. Ennek jele, hogy a tanácskozás több mint három órával tovább tartott a tervezettnél, noha több jobboldali vezetőnek (köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek) el kellett volna indulnia Dublinba, az Európai Néppárt kongresszusára.
Ez utóbbin a tét: kit jelölnek az Európai Bizottság élére.
Eközben az USA vízumkorlátozást rendelt el az Ukrajna területi egységét veszélyeztető oroszokkal és krímiekkel szemben. Barack Obama elnök aláírt egy olyan rendeletet is, amelynek értelmében befagyasztják az Ukrajnát destabilizálók Egyesült Államokban lévő vagyonát.Ám Vlagyimir Putyin orosz elnök nem szerepel a szankciókkal sújtott személyek listáján, írta az MTI.
Ez a brüsszeli csúcs valójában Oroszországról szól és nem Ukrajnáról – mondta egy neve elhallgatását kérő diplomata. A vezetőknek azt kellett értékelniük, Moszkva hajlandó volt-e az elmúlt napokban visszafogni magát. A tanácskozás végén Van Rompuy adott ki közleményt, amelynek előkészítésekor, szerdán, információink szerint több tagállam, így hazánk mellett Dánia, Lengyelország és a baltiak is kritikusan álltak az eredeti tervezethez: Oroszországot erőteljesen bíráló szöveget szorgalmaztak.
Ugyanakkor több forrásunk is arról beszélt, Magyarország és Szlovákia álláspontja még mindig „puha”Moszkvával szemben, s hazánk esetében a paksi szerződést látják ennek hátterében. – A magyar érdek az ukrajnai válsággal kapcsolatban változatlan, egy demokratikus, a saját lábán álló Ukrajnában vagyunk érdekeltek, jelentette ki Orbán Brüsszelben a távirati iroda jelentése szerint.
Közölte: Magyarország olyan Ukrajnában érdekelt, amelyben az ott élő magyarok biztonságban érezhetik magukat.
A nagy tagállamok közül a Moszkvával nagyban üzletelő Németország vagy Olaszország nem támogatja büntetőintézkedések bevezetését. Berlin nem akarja elszigetelni Moszkvát, hiszen tart az orosz válaszreakciótól. Az orosz gázkivitel negyede Németországba megy. Franciaország sem szeretne szankciókat, hiszen Párizs nagy értékben szállít fegyvert Oroszországnak.
Az uniós vezetők tárgyaltak Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel is. – Békés eszközökkel akarjuk megoldani a válságot – mondta. Hozzátette, ha a helyzet eszkalálódik, és csapatok szállják meg Ukrajnát, az ukrán hadsereg cselekedni fog. Agressziónak nevezte az oroszok krími mozgását. – Készen állunk, hogy megvédjük a hazánkat – közölte Jacenyuk, aki elismerte, Oroszország erőfölényben van. – Kevesebb a fegyverünk, de velünk van az ukrán forradalom, a szabadság szelleme – mondta a sajtótájékoztatón. A kormányfő törvénytelennek nevezte a krími parlament elvi döntését arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz. Jacenyuk visszavonulásra szólította fel az orosz csapatokat, és azt kérte Moszkvától, ne támogassa a szakadár krími kormányt, hanem kezdjen tárgyalásokat Kijevvel, és ne ássa alá Ukrajna függetlenségét. – Orosz csizmák és a tankok a XXI. században? Ez elfogadhatatlan! És senki sem tudja, hol lesz a vége – utalt a miniszterelnök arra, hogy az EU tagállamai sem érezhetik magukat biztonságban.
