"Trading" dörzsöltségre van szükség
A világrend átalakulása, szokatlan történések, külpolitikai mozgástér címszó alatt a miniszterelnök figyelmeztette a nagyköveteket, hogy noha a magyar nagyon dörzsöltnek gondolja magát - "ez fajtajellemző" -, egyszercsak riadtan nézzük, milyen sajtóvisszhangja van, ha idejön az orosz elnök. Az olasz miniszterelnök például nem csak fogadta az orosz elnököt: Moszkvába utazott, és egymilliárdos befektetési alapot hozott létre. Pedig mi hittük azt, hogy dörzsöltek vagyunk, amikor fogadjuk az oroszokat - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök azt a példát is felhozta - nyilván a kínos nemzetközi visszhangot kiváltó Putyin-vizit ellenpontozása céljából -, hogy a Moszkva elleni bojkott idején egy német cég kivásárolja az egyik legfejlettebb orosz technológiai céget. De - e ponton pedig nyilván az Egyesült Államokra célzott -, a legnagyobb nyugati országnak az embargó idején nőtt a kereskedelmi forgalma Oroszországgal. Mindebből a miniszterelnök azt a konklúziót vonta le, hogy "közelebb kell menni a realitásokhoz, most nem értelmiségi, hanem kereskedői (trading) "dörzsöltségre" van szükségünk. Ebben a Nyugat több országa sokkal jobb, a magyarok elmaradnak tőlük.
|
"Magyarként is lehet késsel-villával enni"
Koszticsák Szilárd / MTI |
Azonban - célzott az olasz miniszterelnökre, aki állítólag olyan autonómiáról beszélt Ukrajna kapcsán, mint a dél-tiroli - ismét elővette az "amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek" hasonlatot, illetve az évértékelő beszédében elmondott példázatot Tigrisről a Micimackóból, aki túlzásba vitte az ugrálást, és közölte, tudni kell, milyen széles a mozgástér. Elvárása szerint "nem a professzoros, folyamatok átlátásának képességével kell kitűnni a mezőnyből", hanem ott van szükség a dörzsöltségre, tudásra, felkészültségre, amikor a gazdasági következtetéseket kell levonni. A magyar külpolitika korábbi arisztokratikus, elitista vonulata nagy erényének nevezte, hogy "a legfelkészültebb emberek jöttek a Külügyminisztériumba dolgozni", de érzékeltette, hogy ez idejétmúlt erény: ma már nem az a fajta minőségi tudás értékes, amely korábban, hanem egy más természetű tudásra van szükség.
Nincs olyan, hogy nyugati nyitás
Orbán Viktor szerint nincs olyan, hogy "nyugati nyitás", Magyarország ugyanis a Nyugat része, ezért a nyugati integráció szembeállítása a keleti vagy például a déli nyitással minden értelmet nélkülöz. A jobbikos felvetés, mely a kilépésre vonatkozik, azért is nélkülöz minden alapot, mert a nyugati integrációnkat két népszavazás erősítette meg, azt semmilyen kormányzati politika nem tudja felülírni - állította. A nyugati integráció kötelességekkel is jár, a leglátványosabb része a nyugati katonai koalíciókban való részvétel, nem az elvi deklarációk. Ezért be is fogják terjeszteni a parlament elé azt a javaslatot, amelyben kezdeményezik, hogy Magyarország csatlakozzon a nyugati katonai koalícióhoz az Iszlám Állammal szembeni küzdelemben - közölte.
Eltérhet a magyar érdek a nyugati nagyhatalmakétól
Az érdekvezérelt külpolitikában nem menne el addig, mint Charles de Gaulle és Winston Churchill, ahogy hosszabb távon sem barátai, sem ellenségei nincsenek egy országnak. Van egy sorsközösség, amelynek része vagyunk. A közép-európai érdekeket is figyelembe kell venni, a V4-ek szövetséget, ez jelenjen meg a nagykövetségek munkájában! - szólította fel a diplomáciai testületek vezetőit. Aztán Orbán Viktor arról beszélt hosszan, hogy az elmúlt 25 év során azt tapasztalta, megszokottá vált, hogy a magyar külpolitika érdekei automatikusan egybeesnek annak a nagyhatalomnak az érdekeivel, amelynek érdekszférájába tartozunk. "Pedig ez nincs így. Magyarország érdekrendszere nem esik egybe száz százalékosan sem Németországével, sem az Egyesült Államokéval" - közölte. Lehetnek eltérő nemzeti érdekeink, ezt nem kell kiélezni, kimondani ezt a konfliktust, lehet, hogy olykor csak a színfalak mögött kell képviselni, de nem ördögtől való, és nem is Istentől elrugaszkodott gondolat, hogy a magyar külpolitikai doktrína alapja továbbra is a magyar nemzeti érdek. És ha a magyar érdek nem esik egybe a számunkra fontos nemzet érdekével, akkor mi a teendő? Azt a bravúrt kell végrehajtani, hogy az USA-nak, Németországnak és Oroszországnak, Kínának, Törökországnak egyszerre legyen érdeke, hogy Magyarország sikeres legyen - mondta a nagyköveteknek.
|
Németh Zsolt, Orbán Viktor és Szijjártó Péter. Jobbra Paczolay Péter, ezúttal római nagykövetként
Koszticsák Szilárd / MTI |
Németországnak elemi érdeke hogy Magyarország sikeres legyen - ellenkező esetben a 20 milliárd eurót meghaladó németországi befektetések sem lesznek sikeresek. Az informatika, a high tech terület fontos az amerikaiaknak, nem véletlen, hogy velük kötött a legtöbb stratégiai megállapodást Magyarország. Oroszországgal kapcsolatban világossá kell tenni, hogy nem vagyunk ellenség, és pontosan kell fizetni. Mindig fontos hangsúlyozni, hogy fontos Ukrajna szuverenitása, de abből nem következik orosz ellenes politika - mondta Orbán Viktor. Ragaszkodnunk kell a nemzetközi jog betartásához, de nem lehetünk ellenségesek. Magyarország egyik szomszédjának területén háború zajlik - mondta Ukrajna kapcsán, leszögezve: nem akarunk közös határt Oroszországgal, Ukrajna megmaradása, fennmaradása, területi integritása elemi magyar érdek. Végül: az elefánt kontra "kisegér családjával" írta le kapcsolatunkat Kínával. Kínának jól láthatóan van külpolitikai-külgazdasági stratégiája, ebben helye van Közép-Európának. Nem akarnak kimaradni a világ szabadkereskedelmi rendszeréből, erős európai pozíciókat építhetnek ki a régióban - határozta meg a szempontokat a miniszterelnök.
Csak a német-orosz-török reláció a meghatározó
Aztán Orbán Viktor azt is elmondta, ha a világban mozgás van, csak három "relációra" figyel: a német, az orosz és a török "relációra", mert ez a három nagyhatalom határozza meg ezer éve, mi történik velünk. Az atlantista, angolszász országok vonala is meghatározó, "de azok az országok ott vannak ahol, mi meg itt vagyunk" - fogalmazott. "Az én szobám falára Hunyadi van festve, fontos mi történik a Balkánon" - érzékeltette a török külpolitikára való odafigyelés fontosságát.
A miniszterelnök elismerte, hogy nem lehet problémamentes a nagyköveteknek az állomáshelyükön eltérő véleményt képviselni - "miért ugrálnak, dumálnak, képviselnek mást a magyarok" -, mint a fogadó országé. De nem hagyott kétséget afelől, hogy ezt "kellő testtartással", magabiztossággal, kiegyensúlyozottsággal meg kell tenniük, és az alapot ehhez a magyar gazdasági eredmények adhatják.
A keleti nyitás megtörtént, irány Dél!
Orbán Viktor szerint a keleti nyitás megtörtént, "a kapu ki van nyitva", figyelni kell arra, nehogy bezárja valaki. "A keleti nyitást sikeresnek ítéljük, annak ellenére, hogy a számokban van egy kis zűrzavar" - utalt arra, hogy a mérleg (a kormánykommunikáció szerint a Nokia kivonulása miatt) nominálisan nem pozitív. Így most - folytatta a miniszterelnök - egy másik irányba, Dél felé kell fordulni.
|
"Nagy iskola, amit most járunk"
Koszticsák Szilárd / MTI |
Afrikát és Latin-Amerikát említette a déli nyitás meghirdetésekor. Afrikáról azt mondta, hogy ha sikerül stabilizálni a kontinenst, akkor az nagy lehetősség lesz, szerinte "iszonyatos" külpolitikai aktivitást lehet megfigyelni. "Az idei miniszterelnöki külpolitikai program még elsősorban Ázsiára irányul, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már megkezdi a déli nyitáshoz szükséges utakat, és 2016-ban már a miniszterelnöki külpolitikai látogatások is ezeket a térségeket érintik" - hangzott a tájékoztatás.
Diplomata nem lehet világpolgár!
A nagykövetekkel kapcsolatos elvárását úgy határozta meg (jelezve, hogy talán ezért a sajtóban támadásokat kap): egy diplomata nem lehet világpolgár, mert aki nem magyarként tekint a világra, arra a világ sem tekint magyarként. "Lehet magyarként is elegánsnak lenni, lehet magyarként is nem provinciálisnak lenni. Magyarként is lehet késsel-villával enni" - fogalmazott. Hozzátette: nem délibábos eszméket, romantikát és ideológiákat kell képviselni, hanem a magyar érdekeket. Véleménye szerint hosszabb távon csak a szuverén külpolitika a kifizetődő, mert a nemzetek között csak kétféle viszony létezik, vagy vazallusi, vagy partneri. "Aki nem egyenrangú partner, idő kérdése és vazallussá válik" - mondta.
Magyar-amerikai viszony: Vita van
A miniszterelnök több mint egy órás előadása után a diplomaták kérdezhettek: valaki a magyar-amerikai kapcsolatokra kérdezett rá (hogy pontosan mit, azt a sajtószobában, ahol kivetítőn lehetett figyelmemmel követni a miniszterelnök beszédét, nem lehetett hallani). A kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta: "nagy iskola, amit most járunk. De ki kell mondani, a mi érdekeink nem esnek mindig egybe az Egyesült Államokéval". (Azt is megjegyezte, a nagykövetek figyeljék majd a másnapi sajtót, mert ha ő beszél, "abból baj van".)
Aztán Orbán Viktor azt szerette volna láttatni közönségével, hogy az amerikaiak "startégiai érdekmeghatározottsága" belpolitikai jellegű, ezért is változik a közép-európai térséget illetően, ezért nem is lehet hozzá alkalmazkodni. És le is vezette, miért is a vita szerinte Washingtonnal: "nem akar parazsat hozni a fejére", de el kell mondania azt a személyes tanulságot, amit látott az elmúlt évtizedek alatt, hogy az amerikaiak számára a közép-európai jelenlét a '90-es évek elején volt fontos. A Nabucco tervezett gázvezeték kapcsán emlékeztetett akkori álláspontjára, mondván, "megeszi a kalapját", ha volt harcosabb képviselője a vezetéknek nála (még jó hogy a szocialisták nem fogadták el, úgy engedték el, mint a "papírzsebkendőt" - állította).
Szerinte hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy nem teljesen esnek egybe Magyarország és az Egyesült Államok érdekei. "Ma vannak viták a két ország között. A magyar és az amerikai érdekek nem teljesen esnek egybe, de ebből nem kell szükségszerűen konfliktusnak származnia. Az ideológiai kérdéseket nem kell feszegetni, ezeket hátrébb kell tolni, és az együttműködés területeire kell koncentrálni" - hangzott az utasítása. Azért azt is hozzátette, hogy "a németek külpolitikai mozgása egy sávon belül marad", de Oroszországé, Törökországé is "kevésbé mozgékony, illékony", mint az amerikai.
Júliusra meghatározzák a 2016-os Büdzsét
Egy másik kérdésre Orbán Viktor azt mondta, az autonómia ügye kulcskérdés a magyar külpolitikában, de most a gazdasági együttműködésre és fejlesztésekre kell összpontosítani a szomszédos országokkal ápolt kapcsolatokban.
Végül szintén egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a tervek szerint a parlament tavaszi ülésszakának végéig elkészül a jövő évi költségvetés. Bár a költségvetésben hagynak tól-ig határokat, ezt a határidőt tartják szem előtt a 2016-os büdzsé tekintetében - közölte Orbán Viktor.
