galéria megtekintése

Hadi gyakorlatok

Az írás a Népszabadság
2015. 03. 09. számában
jelent meg.


Dési András
Népszabadság

Román páncélosok játszották a rossz fiúkat, Bukarest mellől érkezett harckocsik alakították a képzeletbeli országra rárontó támadókat. Az amerikai tankok – francia, albán és magyar támogató erőkkel kiegészítve – hárították el az inváziót. Tavaly májusban kelet-európai újságírók társaságában végignézhettem a bajorországi hohenfelsi gyakorlótéren rendezett harci játékokat.

Már túl voltunk a Krím orosz annektálásán, de még nem robbant ki a kelet-ukrajnai háború. Egyértelmű volt, hogy a NATO-szövetségesek – élükön az 1. amerikai lovas (páncélos) hadosztály Abrams tankjaival – azt gyakorolják, hogyan szálljanak szembe egy olyan invázióval, amelynek elkövetői az orosz katonai iskolán nevelkedtek.

Hohenfelset eredetileg az 1930-as években a Wehrmacht alakította ki. A II. világháború után az amerikaiak rendezkedtek be ott – közel a vasfüggönyhöz, a csehszlovák határhoz. A hidegháború alatt a szovjetek ellen készültek, de mindenki szerencséjére sosem kellett összemérniük az erejüket. A berlini fal leomlása, a kelet-európai rendszerváltások nyomán az európai amerikai katonai jelenlét is csökkent, számos egységet visszavittek a tengerentúlra.

 

Az ukrajnai válság azonban mindent megváltoztatott. Az amerikaiak kiképzési céllal visszahoztak Európába sok páncélost, a legénységet pedig rotálják. Visszarendelték a szintén a hidegháborús időkben kifejlesztett, az iraki háborúkban is bevetett A–10-es „páncélosölő” repülőgépeket. S az itáliai Vicenzában állomásozó amerikai légideszant hadosztály, a 173-sok végigturnézzák Kelet-Európát. Voltak gyakorlaton a balti államokban, Lengyelországban, nemrég Pápán ugrottak együtt magyar katonákkal, pár hónap múlva mennek Romániába és Bulgáriába.

A NATO-ban „normális időkben” is rendszeresen gyakorlatoznak, de a média nem fordít kiemelt figyelmet erre. A politika se tette ki a hadi játékokat a kirakatba. Az ukrán válság e tekintetben is gyökeres változást hozott. Évtizedek óta nem volt ilyen mértékű és mennyiségű külföldi katonai csapatmozgás Kelet-Európában. Utoljára talán 1968-ban, amikor a Varsói Szerződés tagállamai szovjet vezérlettel, megszállták az egykori Csehszlovákiát.

Emlékszünk a balkáni háborúkra, arra is, hogy alig valamivel Magyarország NATO-csatlakozása után Taszárról szálltak fel az amerikai légierő gépei és támadtak szerbiai, köztük vajdasági célpontokat. A hazai közvéleményben ezek a csapások tudatosították, mit jelent, milyen kötelezettségekkel jár az észak-atlanti védelmi szövetséghez tartozás.

Pár hete az észtországi Narvában, az orosz határ mentén vonultak fel amerikai és brit harckocsik, a franciák tankokat küldenek Lengyelországba. Az amerikaiak hamarosan egy zászlóaljat küldenek Ukrajnába, hogy segítsék az Ukrán Nemzeti Gárda kiképzését. A britek több mint 70 katonai tanácsadót delegálnak. Az oroszok szintén lázasan gyakorlatoznak, az ő manővereik ráadásul alkalmanként akár 50-100 ezer katonát mozgatnak meg.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.