A francia hatóságok kedden felszámoltak egy összetákolt menekülttábort Észak-Párizs központjában. A La Chapell metrómegálló felüljárója alatt létrehozott nyomornegyedből közel négyszáz – többségében szudáni és eritreai – menekültet kellett kitelepíteni.
hirdetés
A rendőrségi akció hajnalban kezdődött. A hatóságok nagy erőkkel vonultak ki, és kordonokkal kerítették körbe a területet. A menekülteket buszra terelték, majd a Párizs környéki menedékhelyekre vitték őket. Sokan azonban így is Párizs utcáin maradhatnak – jegyzi meg a Vice News.
A kitelepítést menekültjogi aktivisták és helyi lakosok felügyelték, akik ezzel is ki akarták fejezni szolidaritásukat azokkal a bevándorlókkal, akik közül már néhányan menekültstátuszt kaptak, vagy menedékjogi kérelmük éppen elbírálás alatt van.
Ezt a sátortábort számolták fel Charles Platiau / Reuters
Jelentések szerint nem minden bevándorló tartózkodott a táborban, amikor azt körbekerítették a rendőrök, ezért többeknek hátra kellett hagyniuk személyes holmijukat és irataikat. Voltak olyanok is, akik nem voltak hajlandóak buszra szállni, és inkább a bizonytalanságot választották. Hasonlóan járt Ahmed is, aki nem tudja, hol tölti a következő éjszakákat:
„A Calais-i menekülttáborból jöttem” – meséli a szudáni Dárfúr térségből 2013-ban elmenekült férfi, aki Párizsban hamar a metrófelüljáró alatti összetákolt táborba került. Ahmed szeretne Franciaországban maradni, de nem kapott szálláshelyet. Jövője kilátástalan, akárcsak a huszonnyolc éves Basheir Ahmed Moawiának, aki a telepet elkerítő kordonon kívülre szorult.
„Nem voltam itt ma reggel, amikor a rendőrség megérkezett. Kívül ragadtam” – mesélte Moawia, aki szintén a szudáni háború miatt menekült el hazájából. „Nem tudom, hol fogok aludni" – jegyezte meg, majd azt mondta, a kitelepítés ellenére a francia fővárosban marad, és munkát keres.
Voltak olyan migránsok is, akiket egy párizsi hajléktalanszállóra – az úgynevezett „La Boulangerie” (Pékség) – vittek, amely zord életkörülményeiről ismert. A fővárosi menedékhelyek ugyanis már régen túltelítettek. Christine elmondása szerint a migránsok inkább élnek a híd alatt egy összetákolt táborban, minthogy a hajléktalanszállóra menjenek. Az önkéntes lány sokszor osztott ételt a menekülteknek La Chapelle-nél, az ott élőkkel jó viszonyt ápolt.
hirdetés
Pierre Henry, a francia Terre d'Assile menekülteket segítő szervezet elnöke is a kitelepítés helyszínén járt, hogy támogassa a folyamatot, és megakadályozza az esetleges konfliktusok kialakulását a hatóságok és a menekültek között. Henry elmondta, hogy a hatóságoktól garanciát kaptak arra, hogy a migránsok helyet kapnak a menekülttáborokban, másokat pedig sürgősségi menedékhelyre szállítanak.
„A problémát nem ma oldjuk meg” – tette hozzá az elnök, aki szerint valószínűleg továbbra is lesznek fedél nélküli bevándorlók a párizsi utcákon és Calaisben.
A Terre d'Assile adatai szerint a felszámolt nyomortelepen körülbelül 160 olyan migráns élt, akinek folyamatban van a menedékjog iránti kérelme. A fennmaradó 220 embernek már vagy megvan ez a státusza, vagy illegális bevándorló. Egy párizsi hivatalnok azt mondta, 74 gyermeket és családjukat a város szállásolja el, de a többieknek a főváros környéki menekülttáborokba kell menniük.
A kitelepítés után buldózerek és a városi szolgáltatóközpont emberei lepték el Észak-Párizs központját, hogy elbontsák a közel 250 sátrat és az 50 összetákolt ágyat.
Bernard Boucault, a párizsi rendőrség prefektusa elmondta, azért rendelték el a tábor felszámolását, mert a várost különösen aggasztották az ott fennálló rossz körülmények, és a telep egészségügyi kockázatot is jelentett. A hatóságok attól féltek, hogy vérhas- vagy rühjárvány tör ki, amely továbbterjedhet a főváros többi negyedére.
