A katolikus egyház számára is megkerülhetetlenek a modern élet olyan kérdései, mint az újraházasodottak áldoztatása vagy a homoszexuális hívek helyzete – derül ki a vatikáni püspöki szinódus záródokumentumából. De az is, hogy a többség egyelőre a fékpedált nyomja a jövő évi „rendes” szinódus előtt.
„Katolikusnak neveltek, katolikus iskolába jártam, és az Opus Dei (katolikus lelkiségi mozgalom, prelatúra – a szerk.) egyetemén, kommunikáció szakon végeztem Caracasban. Mikor azonban tinédzserként tudatosult bennem, hogy meleg vagyok, úgy véltem, nem vagyok méltó Istenre és a mennyre. Ezért tehát úgy döntöttem: teljesen hátat fordítok a hitemnek." A venezuelai José, akinek vallomása a katolikus melegek egyik internetes oldalán olvasható, csak egyetlen a hívők azon tömegéből, akiknek rendezetlen a helyzete az egymilliárd főt számláló világegyházon belül.
A pápa és a bíborosok VI. Pál boldoggá avatása után Tony Gentile / Reuters |
Egy darabig még az is marad. A két héten át, mintegy kétszáz püspök részvételével megtartott szinódus szombaton közzétett záródokumentuma meglehetősen óvatosan fogalmaz a kényes kérdésekben. E ez utóbbiakat nem kétharmados, hanem egyszerű többséggel fogadták el. Mindenesetre konzervatívabban, mint azt a különböző felfogásokat, irányzatokat érzékeltető, egy héttel ezelőtti felszólalásában Erdő Péter bíboros, főrelátor kifejtette.
A Vatikán honlapján olaszul követhető elfogadott szövegrész (amelyet az egyházi méltóságok 118:62 arányban hagytak jóvá) Erdőével szemben már nem tesz említést arról, hogy a „homoszexuálisok" (a Szentszék az olasz sajtóban is közkeletű „melegek" helyett következetesen ezt az elnevezést használja) értékeket vinnének a keresztény közösségbe. Annyit azonban elismer, hogy „tisztelettel és érzékenységgel kell fogadni a homoszexuális irányultságú férfiakat és nőket", egyébként összhangban azzal, ahogyan korábban Ferenc pápa fogalmazott velük kapcsolatban.