A tüntetőkkel értenek egyet környezetvédő szervezetek is, akik kifogásolják, hogy hiába ajánlották fel együttműködésüket, a beruházó nem kérte ki véleményüket. Márpedig szerintük az óceánok közti csatorna terve a jelenlegi formájában ellentétes a legelemibb környezetvédelmi követelményekkel, veszélyezteti őslakosok sokaságának létfeltételeit, miként a csatorna vonalánál élők biztonságát is. Hatalmas földmunkákra, erdők kiirtására van szükség, s felbecsülhetetlen természeti károkat okozhatnak a csatorna építésének következményei, nem utolsó sorban a managuai Gran Lago vizére, halállományára, hiszen a tó egész Közép-Amerika legnagyobb édesvizű tározója – állítják a szakemberek.
A tüntetések és tiltakozások ellenére hétfő este Managuában és a csendes-óceáni Rivas tartományban egyidőben tartott szimbolikus ünnepség keretében megkezdődött a 278 kilométer hosszúra tervezett hajózható csatorna építkezési munkálatai. Managuában Daniel Ortega elnök, és a kínai Vang Csing (Wang Jing), a HKND- csoport tulajdonosa is részt vett a rendezvényen.
Daniel Ortega elnök baloldali kormányát nem a környezetvédelmi megfontolások foglalkoztatják, hanem, hogy a jelenleg 50 milliárd dollárra becsült beruházás már az építkezések során is éveken át 50 ezer embernek biztosít munkát a szegény közép-amerikai országban, s a gigaberuházás az elkészültét követően majd 200 ezer alkalmazottat foglalkoztat- írja az Efe tudósitásában. A beruházó HKND- csoport maga is elismeri, hogy a környezeti hatástanulmányokat majd csak 2015 márciusára-áprilisára teszik közzé, ám az idő szorit ahhoz, hogy a tervezett időpontra, 2019 nyarára elkészüljön a beruházás.
A tervek szerint a Nicaragua-csatorna a csendes-óceáni Brito partjánál kezdődik, áthalad a Gran Lagón 105 kilométeres szakaszon, végül 278 kilométert megtéve a Punra Gorda folyó torkolatánál éri el a Karib-tengert. A csatorna szélessége 230 és 520 méter között változik majd a földrajzi adottságok következtében, mélysége 30 méternyi lesz. A szélességi adatok alapján a Nicaragua-csatorna nagyobb áteresztő képességű lesz mint a most kibővítés alatt álló Panama-csatorna a kész formájában.
Ortega kormányának számításai szerint a csatorna és a vele párosuló egyéb infrastrukturális beruházások már jövőre a GDP idei 4 százalékos növekedését 10 százalék fölöttire, 2016-ban pedig 15 százalékra emelheti. Így 2019 végére megduplázódik Nicaragua GDP-je. A kínai HKND-csoport ugyanis utakat, két kikötőt, egy repülőteret, mesterséges tavat turistaközponttal, valamint vas-és cementgyárakat, illetve egy szabadkereskedelmi övezetet is tervez létesíteni. Az egyik elsődleges munka az említett csendes-óceáni Britónál olyan kikötői mólót építeni, amely alkalmas nagyobb hajók, így a csatorna építéséhez szükséges óriásgépek fogadására.
A HKND-csoport azzal számol, hogy a csatorna elkészültét követően évente ötezer hajó - így a legnagyobb befogadóképességűek is - haladhatnak át a Csendes- és az Atlanti óceán között. Így a világkereskedelem akár 5 százalékát bonyolíthatja a Nicaragua-csatorna. A két zsilipeléssel is majd csak 30 órára lesz szükség az út megtételéhez.
A nagy álom valójában még az 1800-as évek elejéről datálódik, de aztán a tervekből nem lett semmi, s Nicaragua helyett Panamánál készült el egy évszázada az óceánok közti csatorna, amelyet most bővítenek, hogy a nagyobb konténerszállító hajóknak ne kelljen a földrészt megkerülniük. A Panama-csatorna kiszélesítését vállaló spanyol beruházó vezette nemzetközi konzorcium és a panamai adminisztráció közti pénzügyi viták miatt több hónapot is állt az építkezés, emiatt az átadás csúszik. Ez a veszély alighanem fennáll Nicaragua és a kínai beruházó között is, az AP egyik írása szerint a HKND-csoport soha eddig ilyen vízügyi, és egyáltalán ilyen léptékű beruházást még nem valósított meg. Kérdéses, hogy egyáltalán rendelkeznek-e elegendő tőkével az építkezés beindításához.
Daniel Ortega kormányának nyomására a kongresszus tavaly adta áldását a törvényre, amely 50 évre, majd további 50 évre meghosszabbítható koncessziót adott a HKND-csoportnak a csatorna megépítésére majd üzemeltetésére, cserében évi 10 millió dollárért, ha az elkészült. A megállapodás egyik buktatója, hogy a hongkongi vállalkozó akkor is megkezdheti a kiegészítő beruházások, így a reptér, kikötők, vasút, vámmentes övezet működtetését, ha a csatorna építése elhúzódik. A forgatókönyv szerint a munkálatok a különféle kiegészítő beruházásokkal kezdődnek, a csatorna építését majd csak 2015 harmadik negyedévében fogják tendereztetni.
