Vetélytársa, a 21 évvel fiatalabb Heinz-Christian Strache viszont az Orbán Viktor által képviselt magyar megoldást tartja követendőnek. Az FPÖ elnöke Ausztria keleti határára kerítést, Bécsbe több rendőrt követel, a jogos menekülteknek is csak meghatározott időre adna tartózkodási lehetőséget. Általában is a hagyományos osztrák világ megvédését hirdeti, leépítené a külföldieknek nyújtott szociális juttatásokat, tiltaná a belvárosban a koldulást. (Az FPÖ nem csupán a menekültekkel szemben foglalt el az SPÖ-vel ellentétes álláspontot, de a bécsi munkáskerületekben is átvette a kis jövedelmű rétegek képviseletét.)
|
Mindenki ünnepel. Häupl (balra) és Strache az első becslések után
Heinz Peter Bader / Reuters |
A most begyűjtött 31 százalék az FPÖ történetében a legjobb eredmény (2010-ben 25,8 százalékot ért el a párt), s meghaladja a szeptember végén Felső-Ausztriában, az ottani tartományi választáson beállított 30,4 százalékos rekordot. Strache a választási kampányban azt mondta, hogy kizárólag polgármesterként „foglalná el” Bécset. Mivel ez nem sikerült, marad az FPÖ vezetője, s az országos politika egyik irányítója.
Az intenzív választási kampányban Häupl polgármester Strache ellenpontjaként lépett fel. E törekvésében a többi párt olyan erővel támogatta, hogy elemzők szerint saját szavazataik egy részét is akarva-akaratlanul az SPÖ-nek juttatták. A zöldek pozíciója keveset romlott, az Ausztriát a szociáldemokratákkal nagykoalícióban kormányzó Néppárt (ÖVP) viszont 14 százalékról 9,2 százalékra süllyedt, soha ilyen jelentéktelen nem volt a fővárosi pártpalettán. Sikerült viszont, méghozzá 6,2 százalékos hányaddal bejutni az osztrák parlamentben is jelenlévő liberális Neos nevű pártnak a fővárosi törvényhozásba. Ez azért nagy öröm, mert a legutóbbi három önkormányzati választást elbukták.
Soha ekkora tétje nem volt a bécsi politikai erőpróbának, amit a korábbinál nagyobb, 72 százalékos választási részvétel is mutat. Strache, a többi jelölttel ellentétben csak délután adta le szavazatát, s olyan sokan álltak előtte, hogy csak húszperces várakozás után jutott az urnához. Más uniós országok Bécsben élő állampolgárai csak a 23 bécsi kerületben voksolhattak, a város szintjén azonban nem. Így állt elő, hogy 1,4 millió szavazásra jogosult voksolt a kerületekben, míg a város szintjén 1,1 millióan, közöttük minden 16 éven felüli városlakó.
Hatalmas nemzetközi figyelem követte a voksolást, Ausztria az első nyugati ország, amelynek fővárosában a menekültáradat kirobbanása óta választásokat tartottak. A kérdés mindenütt az: a beáramlás mennyire tolja a szélsőjobb felé az erőviszonyokat. Bécs évek óta a világ legélhetőbb városa címmel bír. A vörös-zöld önkormányzat szervezése nyomán a bécsiek menekültekkel legfeljebb a pályaudvaron találkozhattak. Ezért sem könnyű megmondani, hogy a baloldal győzelme általánosítható-e.
