galéria megtekintése

Ne csak angolul, please

Az írás a Népszabadság
2014. 11. 18. számában
jelent meg.


Pócs Balázs
Népszabadság

Megtörheti az angol egyeduralmát, hogy minden eddiginél több EU-biztos beszél más idegen nyelveket is. Talán visszatér a nyelvi sokszínűség az uniós mindennapokba – ami a franciák reményei szerint a francia „rehabilitálását” jelenti. Ám előretörnek a vetélytársak.

Franciaországi hírek angolul. Shakespeare nyelve mindent visz
Franciaországi hírek angolul. Shakespeare nyelve mindent visz
Patrick Bernard / AFP

Egység a sokféleségben – hiába ez az EU jelmondata, a valóságban az unió ma már egyetlen nyelven működik: angolul (United in diversity). Bár az Európai Parlamentben minden hivatalos nyelven biztosítanak tolmácsolást, a legtöbben angolul szólalnak fel. S noha az Európai Bizottság munkanyelve az angol és a francia (Unie dans la diversité), az értekezleteken, a belső dokumentumokban és levelezésekben egyértelműen az angol dominál.

 

Most mégis felcsillant a remény. Itt van mindjárt Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök, aki folyékonyan beszél franciául, németül és angolul, s a nyilvános felszólalásaiban általában a franciát és a németet váltogatja. (Az elődje, José Manuel Barroso sokkal jobban tudott ugyan franciául, mint angolul, de a nyilvánosság előtt „megalkuvóan” inkább az angolt használta.)

Juncker helyettesét, Frans Timmermans holland bizottsági alelnököt – az anyanyelve és az angol–francia–német trió mellett – olaszul és spanyolul sem lehet zavarba hozni. Az EU külpolitikai főképviselője, az ugyancsak bizottsági alelnök olasz Federica Mogherini már a legelső sajtótájékoztatóján megmutatta, hogy magabiztosan kommunikál angolul és franciául.

S miközben mindenki arra figyelt, hogy az új EU-biztosok nők vagy férfiak, jobb- vagy baloldaliak, és kis vagy nagy országból jöttek-e, a nyelvtudásukról kevés szó esett. Pedig nemcsak politikailag befolyásos a brüsszeli bizottság (benne egykori kormányfőkkel, miniszterekkel, uniós biztosokkal és EP-képviselőkkel), hanem nyelvileg is erős csapat állt össze.

Sokan máris abban bíznak – emlékeztet az Euractiv hírportál –, hogy ez a nyelvi nyitottság az uniós intézmények működésére is hatással lesz. (Halkan jegyezzük meg, hogy a poliglott társaságban a kivételek közé sorolhatjuk az angolul tűrhetően beszélő Navracsics Tibort. Igaz, az európai parlamenti meghallgatáson nem ő volt az egyetlen biztosjelölt, aki híján volt a meggyőző angoltudásnak.)

Nem meglepetés, hogy főként a franciák reménykednek a többnyelvűség visszatérésében, hiszen ez a francia nyelv háttérbe szorulásának vethetne véget. A hanyatlást – szakértők szerint – felgyorsította, hogy az interneten kiütéssel győzött az angol.

Bár az EU-ban továbbra is a francia áll a második helyen a leggyakrabban beszélt, illetve a leggyakrabban tanult nyelvek listáján, a konkurensek kíméletlenül előretörnek. A németországi iskolákban a spanyol nyelv fenyegeti a francia „ezüstérmes” pozícióját, Ausztriában pedig az olasz már le is taszította a dobogó második fokáról.

A francia tartja magát, a spanyol egyre erősödik

Az idegennyelv-tanulásban toronymagasan vezet az angol. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az iskolákban uniószerte a diákok 96,7 százaléka tanul angolul, sokkal többen, mint franciául (34,1 százalék), németül (22,1 százalék) vagy spanyolul (12,2 százalék). Érdekes, hogy az elmúlt években a spanyolt választók aránya nőtt a leglátványosabban: a 2005-ös 7,4 százalékról 2012-re elérte a 12,2 százalékot. Ami a franciát illeti, egyes EU-tagállamokban az általános és középiskolások több mint fele ismerkedik Moliere nyelvével. Íme a franciabarát országok: Luxemburg (100 százalék), Ciprus (91,7 százalék), Románia (85,7 százalék), Olaszország (69,9 százalék), Írország (63,5 százalék), Hollandia (57,7 százalék) és Portugália (57,4 százalék). Igaz, az uniós államok felében csökkent az elmúlt évtizedben a franciául tanulók aránya. Vannak tagországok, ahol az iskolások több mint fele a németet választotta idegen nyelvként. A németben erős EU-tagok listája: Dánia (73,5 százalék), Lengyelország (69,2 százalék), Hollandia (51,5 százalék) és Szlovákia (50,2 százalék).

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.