galéria megtekintése

Nauru például már nem magyar célterület

Az írás a Népszabadság
2014. 12. 27. számában
jelent meg.


Dési András
Népszabadság

Kieséssel fenyegetett csapatoknál cserélnek olyan sűrűséggel edzőt, ahogy azt a Külügyi és Külgazdasági Intézetnél teszik. Annál a külügyi háttérintézménynél, ahol az utóbbi fél év alatt kétszer váltottak (fő)igazgatót, az elmúlt hét esztendőben pedig több mint fél tucat vezető követte egymást.

A most decemberben kinevezett Schőberl Márton 34 évével a legfiatalabb. Fidelitasos múlttal, a piaci szférában szerzett tapasztalattal, a fejlesztési tárca felsőoktatási vagyonfelügyeleti osztályának éléről érkezett a gellérthegyi Bérc utcába. Mondják róla, hogy nincs se klasszikus külügyes, se akadémiai háttere, amire a – Budapesti Műszaki Egyetemen MBA-képzésben is részt vevő – kommunikáció szakos bölcsész azzal válaszol: hosszú ideig volt a Fidesz ifjúsági tagozata külügyi kabinetjének tagja, korábban a HÖOK hallgatói szervezet külügyekért felelős vezetője, és több mint húsz országban járt e minőségében.

A Bérc utcai épület, illetve vele szemben az ominózus építkezés
A Bérc utcai épület, illetve vele szemben az ominózus építkezés
Kurucz Árpád / Népszabadság

– Visszakerültem a pályára – állítja a magát menedzserszemléletűnek tartó főigazgató.

 

Külpolitikai világképét a II. világháborút követő európai integráció, illetve Szent István uralkodásának lépései formálták. A meghatározó személyiségek közé az Árpád-házi király mellett Andrássy Gyulát és Cavour grófot, Bismarckot, Konrad Adenauert, Robert Schumant,Margaret Thatchert és Ronald Reagant sorolja.

Schőberl előtt, júliustól decemberig Gallai Sándor töltötte be a főigazgatói posztot. A Corvinus egyetemen oktató politológust, a Közpolitikai Kutatások Intézete volt első emberét a külügy élén négy hónapot töltő Navracsics Tibor nevezte ki. Navracsics egykori egyetemi oktatótársa is határozott elképzelésekkel érkezett.

Ő vezényelte le a 2007-ben alapított Magyar Külügyi Intézet Külügyi és Külgazdasági Intézetté alakulását, aminek következtében az ott dolgozó kutatók kormánytisztviselők lettek. A változások nyomán több szakértő távozott.

A röpkére sikeredett Navracsics-korszakban merült fel, hogy a Külügyi és Külgazdasági Intézet végezzen legális hírszerzést. Menesztéséről – amiről a Navracsicsot a külügy élén váltó Szijjártó Péter döntött – Gallai nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Annyit árult el, visszatért a Corvinusra tanítani.

Új helyzet van – mondja Schőberl Márton, amit ő úgy értelmez, hogy a döntés-előkészítés mellett a nemzetközi folyamatokat és azoknak Magyarországra gyakorolt hatásait is kutatni fogják.

– A Külügyi és Külgazdasági Intézetnek (KKI) a külpolitikai és külgazdasági döntések megalapozását kell segítenie. A magyar külpolitikát továbbra sem elemezzük, az nem feladatunk – hangoztatta a főigazgató, akit szavai szerint Íjgyártó István külügyi államtitkár, volt moszkvai nagykövet kért fel a posztra.

A legális hírszerzést, értsd a nyilvánosan elérhető információk gyűjtését és rendszerezését ugyanúgy a KKI feladatának gondolja, mint azt, hogy gyakornoki programokkal segítsék a hazai diplomataképzést. Schőberl nem zárja ki, hogy a Gallai-korszakban távozott kutatók némelyike visszatér, de másokkal is tárgyal.

– Nauru például nem célterületünk, vannak azonban olyan régiók, amelyek kifejezetten érdekesek magyar szempontból, ezekben erősíteni szeretnénk – tette hozzá.

Az „új helyzet” azt is jelenti, hogy a jogszabályban létező, de eddig betöltetlen főigazgató-helyettesi posztra is találtak embert. Erre Vasa László kinevezését az angolul, németül és olaszul beszélő Schőberl a többi között azzal indokolta: a KKI ugyan kis létszámú intézet, de a főigazgató akadályoztatása esetén is megfelelő szintű képviseletet kell biztosítani.

– Szó sincs arról, hogy az állam megválna e rendkívül értékes vagyontárgyától – hangoztatta Schőberl Márton a műemléknek számító ingatlan esetleges értékesítésével kapcsolatban.

A Bérc utca lebilincselő panorámát nyújt, a KKI-val szemben épít viszont Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cége egy új villát – eddig gigantikus négyszöget vájtak ki a Gellérthegyből. A luxusberuházás költségeihez képest a KKI 154 millió forintos éves költségvetési támogatása szerénynek mondható.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.