A UKIP elsődleges politikai célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból, és ezzel együtt az EU-ból érkezők szabad nagy-britanniai bevándorlásának és munkavállalásának felszámolása.
A legsúlyosabb vereség a leginkább EU-párti brit parlamenti erőt, a Konzervatív Párttal koalícióban kormányzó Liberális Demokratákat érte a brit EP-választásokon. Tim Farron, a párt elnöke hétfőn a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: a eredményekből úgy tűnik, hogy a párt az ötödik helyre került, és akár az előző európai parlamenti választásokon megszerzett mind a 11 EP-képviselői mandátumát elveszítheti. A hétfő hajnali adatok alapján a liberálisokat még a brit nagypolitikában egyébként szinte észrevehetetlen Zöldek is megelőzték.
A kormányzó Konzervatív Párt és a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt egyaránt 24 százalék körüli eredményt ért el; ez a toryk számára érzékeny veszteséget, a Labour esetében nyereséget jelent.
Az előző, 2009-es brit EP-választásokat a konzervatívok 27,7 százalékos szavazataránnyal megnyerték, az akkori második helyezett UKIP 16,5 százalékot, a Munkáspárt 15,7 százalékot kapott. A Labour a II. világháború óta nem szerepelt olyan rosszul országos népképviseleti megmérettetésen, mint az öt évvel ezelőtti brit EP-választáson.
A Liberális Demokraták 2009-ben a szavazatok 13,7 százalékát szerezték meg; az idén a hétfő hajnali részadatok alapján valószínűleg 7 százalékot sem kapnak, vagyis gyakorlatilag megfeleződött szavazótáboruk. Várhatóan EP-képviselet nélkül marad a legnagyobb brit szélsőjobboldali erő, a Brit Nemzeti Párt is.
A UKIP a kelet-európai EU-társállamokból érkező bevándorlók tömegére helyezte idei EP-választási kampányának fő hangsúlyát. A párt vezetője, Nigel Farage a minap az egyik londoni kereskedelmi rádió interjúműsorában kijelentette: „teljes joggal aggódhatna bárki" Nagy-Britanniában, ha a szomszédságába „hirtelen" románok egy csoportja költözne. Farage, akinek nyilatkozatát több kormánypárti és ellenzéki politikus rasszistának bélyegezte, később igyekezett pontosítani kijelentését, mondván, nem a román munkavállalókat akarta megsérteni, hanem elsősorban a bevándorlással járó bűnözési hullámra kívánta felhívni a figyelmet. A BBC televízió Newsnight című esti politikai magazinműsorában, az EP-választások előtt közvetlenül azonban ismét annak a véleményének adott hangot, hogy a bevándorláshoz kapcsolható legnagyobb bűnözési probléma Romániából ered.
William Hague konzervatív párti brit külügyminiszter a BBC televíziónak nyilatkozva hétfőn hajnalban utalt arra, hogy a UKIP sikere nem feltétlenül tükröződik majd a jövő májusban esedékes brit parlamenti választásokon. Hague kijelentette: a brit választók a különböző választásokat különböző üzenetek megfogalmazására használják, mostani üzenetükben pedig az EU-val szembeni kiábrándultságuknak adtak hangot. Hozzátette: a választók tudják, hogy csak a Konzervatív Párttól remélhetnek népszavazást Nagy-Britannia EU-tagságának jövőjéről.
David Cameron brit miniszterelnök tavaly jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad a 2015-ben esedékes választásokon, Nagy-Britanniában 2017-ig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal. A brit választók ennek eredménye alapján döntenének arról, hogy az unión belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
A London által tervezett tárgyalások egyik központi eleme az Európai Unión belüli munkaerőmozgás jelentős szigorításának igénye.
