Petro Porosenko ukrán államfő a nemzetközi jog megsértésének nevezte az orosz lépést, és sürgette, hogy az ügyet tereljék vissza a legális keretek közé. Szavai szerint mind Pavlo Klimkin külügyminiszter, mind Borisz Lozskin, a kijevi elnöki adminisztráció vezetője kapcsolatba is lépett ebből a célból az orosz partnerével. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pedig azt közölte, hogy az államfői kabinetfőnökök a segély célba juttatásának felgyorsításában állapodtak meg.
A kijevi külügyi tárca egyebek közt hangsúlyozta, különösen aggályos, hogy nem tudni pontosan mit szállít a konvoj. A minisztérium felszólította Ukrajna nemzetközi partnereit, hogy ítéljék el Oroszország „törvénytelen és agresszív cselekedetét". A NATO főtitkára és az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője meg is tette ezt. Anders Fogh Rasmussen arról beszélt, hogy a szövetség aggasztó orosz csapatösszevonásokat figyelt meg Ukrajna közelében, Catherine Ashton pedig határsértésnek, valamint a Moszkva, Kijev és a Nemzetközi Vöröskereszt között korábban létrejött egyezség megszegésének nevezte az orosz akciót.
Az orosz konvoj autóinak első csoportja – egyes hírek szerint 20-30, mások szerint mintegy száz jármű – péntek délelőtt indult el. Noha az előzetesen egyeztetett feltételek szerint a szállítmányt a Vöröskereszt égisze alatt kellett volna továbbvinni, a szervezet azt közölte, hogy képviselői nem tartanak a konvojjal. A Reuters jelentése szerint szakadár harcosok egy kisebb csoportja kísérte a kamionokat.
A járműoszlop elindításáról hozott döntést kemény hangú nyilatkozatban jelentette be a moszkvai külügyminisztérium. Tűrhetetlenné vált a szállítmány kézbesítésének „végtelen, erőltetett késleltetése" – magyarázza a dokumentum a lépést, amelyről Vlagyimir Putyin államfő is tudott. Sőt elképzelhető, hogy maga az elnök adott rá utasítást. Erre utal, hogy – mint a Reuters jelentette – pénteken, Angela Markel német kancellárral az ukrajnai tűzszünet lehetőségéről folytatott telefonbeszélgetésében Putyin kijelentette: nem lehetett tovább várni a kijevi engedélyre.
A csaknem kétezer tonnányi, jórészt élelmiszerből, gyógyszerből, ivóvízből és áramfejlesztőkből álló szállítmány több mint egy hetet vesztegelt az orosz-ukrán határnál. A külügyi közlemény szerint Moszkva eleget tett Kijev minden követelésének, biztosította a veszélytelen továbbhaladás feltételeit és szerzett ilyen garanciát a lázadóktól is, mégpedig nemcsak az orosz küldeményre, hanem a kijevi kormány által Luhanszk térségbe indított segélyre is.
A Vöröskereszt viszont éppen a biztonsági aggályok miatt nem járult hozzá a karaván elindításához. Az orosz külügy szerint ezért Kijevet terheli a felelősség. A csütörtökön megkezdett vámvizsgálatot később a Luhanszk elleni tüzérségi támadások élénkülésére hivatkozva állították le, vagyis „az ukrán hatalom maga bombázza a segélyszállítmány célállomását, és emiatt tiltja meg annak kiszállítását" – írja a közlemény. Porosenko ezzel szemben a lázadókra hárította a felelősséget. Szavai szerint éppen Kijev tartja be a vállalásait. Harmincöt kamion már túlesett az ukrán vámellenőrzésen, elindításukat pedig csak az gátolta, hogy a lázadók folyamatosan lőtték a Luhanszkba vezető utat – hangoztatta.
|
Az ukrán hadsereg egyik Mi-24-es helikoptere pénteken Kramatorszk felett. Nem az első, amelyet a szeparatistáknak sikerül kilőniük
Valentyn Ogirenko / Reuters |
Az orosz külügyi nyilatkozat is utal, hogy az ukrán kormányerők Tocska-U típusú ballisztikus rakétával mértek csapást Makijivka városára. A kijevi nemzetbiztonsági és védelmi tanács (SZNBO) azonban ezt tagadta, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a Zvezda orosz katonai tévéadón az erről szóló jelentést olyan képsorral illusztrálták, amely a bajkonuri űrközpontban készült tavaly júliusban, akkor, amikor egy sikertelen indítás után visszazuhant a földre egy Proton típusú hordozórakéta.
Azt viszont megerősítette az SZNBO szóvivője, hogy Luhanszk megyében a felkelők lelőttek egy ukrán katonai helikoptert. A személyzet tagjai meghaltak – közölte az eset után két nappal Andrij Liszenko, aki azzal magyarázta a hír késleltetett bejelentését, hogy időre volt szükség a pilóták holttesteinek felkutatásához. A TSZN ukrán hírportál összesítése szerint az április eleje óta tartó kelet-ukrajnai hadműveletekben eddig a légierő tíz helikopterét, valamint nyolc repülőgépét lőtték le a lázadók, és 89 ember halt meg ezekben az incidensekben.
Újabb újságíró életét is követelte a kelet-ukrajnai konfliktus: az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság képviselői arról értesítették az EBESZ ottani képviselőit, hogy Sznizsne közelében megtalálták egy orosz tudósító elszenesedett holttestét. Bár nevet nem közöltek, a jelentések azt feltételezik, hogy a Rosszija Szevodnya (Oroszország Ma) állami sajtóügynökség több mint két hete eltűnt fotósának Andrej Sztyeninnek a maradványaira bukkanhattak rá.
