Moszkva Aszad utánra készül
Moszkva enyhített a nemzetközi elszigeteltségén, gyengítette az Iszlám Állam terrorszervezetet és megerősítette Bassár el-Aszad elnök rendszerét – így értékelik elemzők a szíriai orosz katonai beavatkozás eredményeit. A harci gépek kivonása szerdán is folytatódott.
Két nap alatt az ott állomásozó orosz harci repülőgépek mintegy fele távozott Szíriából. Legalábbis ilyen következtetésre jutott a Reuters a hazatérő vadászbombázókról készült tévéfelvételek alapján. A hírügynökség abból indult ki, hogy összesen 36 orosz gépet telepítettek a Hmeimim légibázisra, és kedden–szerdán közülük legalább 15 elhagyta az ottani kifutópályát. Igaz, a jelentés hozzáteszi, hogy azt nem tudni, esetleg pótolták-e azokat újakkal. Az sem világos, hogy a tengeren is szállítható helikopterek és felderítő drónok közül hány marad a támaszponton.
|
Kisfiú a felkelők kezén lévő Dzsobarban
Bassam Khabieh / Reuters |
Csak találgatások láttak napvilágot arról is, hogy pontosan milyen okok vezethettek az orosz csapatok „fő erőinek" kivonásához, és mire gondolt Vlagyimir Putyin államfő, amikor a döntést bejelentve hétfőn megjegyezte: a hadműveletek összességében elérték a céljukat. Alekszandr Golc orosz katonai szakíró például úgy látja, Moszkvának sikerült kitörnie az ukrajnai szerepvállalása miatt kialakult nemzetközi elszigeteltségéből. Szíria ügyében a Nyugat kénytelen számolni vele, amit csak alátámaszt az a hír, amely szerint John Kerry amerikai külügyminiszter Barack Obama elnök jövő héten esedékes kubai vizitje után Moszkvába utazik, hogy a szíriai helyzetről tárgyaljon.
Ha megsemmisíteni nem is tudták, orosz közreműködéssel látványosan meggyengítették az Iszlám Állam (IS) terrorszervezetet: az IHS brit tanácsadó cég elemzése szerint az elmúlt 14 hónapban Irakban és Szíriában területének több mint ötödét vesztette el az IS (ebből nyolcszázaléknyit az utóbbi három hónapban), a többnyire olajból származó bevételei 40 százalékkal csökkentek, és kevesebb külföldi önkéntes csatlakozik hozzá.
Az orosz légi csapások persze megerősítették Bassár el-Aszad szír elnök helyzetét is, márpedig Alekszej Malasenko, a Moszkvai Carnegie Központ kutatóintézet tudományos tanácsának tagja szerint éppen ez volt Moszkva fő célja. – Nem hiszek abban, hogy a csapatkivonás váratlanul érte Washingtont – mondta a Népszabadságnak a politológusprofesszor. Szerinte előzetes alku születhetett arról, hogy Aszad, akinek távozását ellenzéke és a Nyugat is követeli, egyelőre marad, képviselői részt vesznek a rendezési tárgyalásokon, és kíméletesen, hosszabb idő alatt távolítják el. – Így marad esélye Moszkvának arra, hogy az új szíriai hatalmi körökben is kialakítson egy hozzá barátságosan viszonyuló lobbit. Ha ez nem sikerül, akkor az egész beavatkozás értelmetlen volt – fejtegette a szakértő.
Ami pedig a hadműveleteket illeti, Malasenko úgy véli, hogy azok „kimerültek": vagy szárazföldi beavatkozást kellett volna indítani, vagy leállni. – Az orosz visszavonulás meggyengíti ugyan Aszad katonai hátterét, ám Moszkva hagy egységeket Szíriában – emlékeztetett az elemző, és hozzátette: ha szükséges, gyakorlatilag egy nap alatt vissza lehet telepíteni a most távozó harci gépeket.
Borsos a számla, de megérte
Több mint kilencezer bevetést hajtottak végre az orosz gépek, és az IS számos létesítményét semmisítették meg – közölte a nemzetbiztonsági tanács helyettes titkára, Jevgenyij Lukjanov, aki szerint megérte, mert a katonák gyakorlatot szereztek. Az RBK gazdasági hírportál szerint a szíriai beavatkozásra 38 milliárd rubelt (mintegy 150 milliárd forintot) költöttek. A Kreml pontatlannak nevezte az RBK adatait, de saját számokat nem közölt.
