galéria megtekintése

Most régiónk adja a bűnbakot

Az írás a Népszabadság
2014. 10. 21. számában
jelent meg.

R. Hahn Veronika
Népszabadság

Lefaragná a Kelet-Közép-Európából érkező munkavállalók jogait a londoni kormány, amelyet élesen bírál emiatt az Európai Bizottság. A brit lakosság elégedetlenségén az sem változtat, hogy a „keleti rokonok” is hozzájárulnak az adóbevételekhez. A hindu közösséget ma már mindenki méltatja.

A kelet-európai dolgozók nélkül London aligha lehetne a „világ fővárosa”
A kelet-európai dolgozók nélkül London aligha lehetne a „világ fővárosa”
Toby Melville / Reuters

Nem kell sok ahhoz, hogy kiéleződjön a feszültség Nagy-Britannia és az Európai Bizottság között. A hangulat most a kelet-európai bevándorlók jogainak lefaragására vonatkozó tervek, majd a bizottság távozó elnöke, José Manuel Barroso reakciója miatt romlott meg.

A portugál politikus akarva-akaratlan a brit Függetlenségi Párt (UKIP) és annak bevándorlásellenes, populista vezetője, Nigel Farage malmára hajtotta a vizet, amikor a BBC reggeli magazinjában kifejtette, hogy „nem becsüli alá a britek tényleges aggodalmait Európával kapcsolatban”. A mozgás szabadsága azonban a belső piacnak annyira fontos alapelve, hogy a „briteknek semmiképpen sem szabad ezt megkérdőjelezniük”. Az Egyesült Királyság EU-ellenes retorikája ráadásul „sértő lehet a többi tagállam számára”. Nigel Farage boldogan mondott a Twitteren köszönetet Barrosónak, amiért „kristálytisztán megvilágította, hogy az emberek szabad mozgása nem képezheti vita tárgyát az EU-tagsággal összefüggésben”.

 

A több mint 64 milliós lakosság jelentős részének okoz fejfájást az EU-hoz 2004-ben (majd 2007-ben) csatlakozott kelet-közép-európai országokból érkező bevándorlás. Érdekes megfigyelésről számolt be a Sky News politikai tudósítója, Anushka Asthana a The Observer vasárnapi lapban megjelent cikkében. Az 1980-as években Északnyugat-Angliában felnőve azt tapasztalta, hogy a „hozzá hasonló” emberek a bevándorlással kapcsolatos félelem tárgyai.

„Indiaiakat, pakisztánikat, bangladesieket és Srí Lanka-iakat a legmegsemmisítőbb módon pakikká összemosva vádoltak azzal, hogy a tűrőképesség határára sodorják a közszolgáltatásokat, ráteszik a kezüket a szociális szempontok alapján szétosztott lakásokra, és bajt kevernek az iskolákban.” Asthana úgy látja, hogy mára a hindu közösséget nem győzik eléggé méltatni a kiskereskedelemhez, az üzleti élethez és az ingyenes egészségszolgáltatáshoz nyújtott hozzájárulása miatt. Az aggodalom és ellenszenv legújabb tárgyai a Kelet-Európából bevándoroltak, akik „elkerülhetetlenül” kihívást jelentenek a megszorításoktól sújtott közszolgáltatások számára.

Asthana benyomása szerint akármi is történik a következő parlamenti választáson, a Nagy-Britannia EU-tagságáról rendezendő népszavazáson vagy azon túl,

„mindig lesz emberek egy csoportja, amely nyugtalanságot kelt Nagy-Britanniában. Csak az nem biztos, hogyan fognak ezek az emberek kinézni.”

A legérzékletesebben a UKIP idei választási sikersorozatában megnyilvánuló elégedetlenségen nem változtat olyan „apró” tény sem, mint a kelet-európaiak bizonyítottan pozitív hozzájárulása az adóbevételekhez. A napokban éppen a miniszterelnöki cím egyik várományosa, Boris Johnson londoni főpolgármester emlékeztetett arra, milyen nélkülözhetetlenek a kelet-európaiak a kereskedelemben, a szálloda- és vendéglátóiparban, valamint a szolgáltatási szektorban, segítséget nyújtva ahhoz, hogy London a „világ fővárosa” legyen. Johnson szerint a brit munkavállalókat legalább annyira irritálja a bevándorlás mértékének növekedése, mint az olcsó kelet-európai munkaerőnek a bérek csökkenésére gyakorolt hatása. A londoni főpolgármester védelmébe veszi a zsörtölődő angolokat, akik

„nem gonoszak, nem utálják a bevándorlókat, csak a bevándorlás ellenőrzésével van bajuk”.

Ha a rettegett román és bolgár invázió eddig elmaradt is, a liberális–konzervatív kormánynak minden fenyegetés és szigorítás ellenére sem sikerült a tervezett százezer alá csökkentenie a nettó bevándorlást. A legutóbbi egy év adata – 243 ezer – nemhogy sokkal több a reméltnél, de meghaladja az előző tizenkét hónap 175 ezres számát is. Ahogy a legutóbbi The Sunday Times vezércikke is sürgette, David Cameron miniszterelnöknek további tennivalója van a brit „előnyök”, a szociális juttatások, a lakástámogatások és az adókedvezmények megnyirbálása terén: ezek mágnesként vonzzák a szigetországba a bevándorlókat, az unióból és azon túlról egyaránt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.