Mintha egy grizzly és egy tigris beszélgetne a vegetáriánusokról
Kína először nevezett meg időpontot a szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére azután, hogy Hszi Csin-ping elnök Pekingben tárgyalt az amerikai kollégájával, Barack Obamával. Energiaforradalom van, kötelező érvény nincs.
Mintha két nagyragadozó, egy grizzlymedve és egy tigris beszélne a vegetáriánus életmódról – egyes elemzők így reagáltak az Egyesült Államok és Kína között a pekingi APEC-csúcs után megtartott tárgyalásokon született klímaalkura.
A Barack Obama amerikai és Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök szerdai egyezsége ugyan nem kötelező érvényű, de az 1,35 milliárd lakosú ázsiai nagyhatalom most először nevezett meg egy körülbelüli időpontot, amikortól csökkenteni fogja az üvegházhatást és a Föld felmelegedését okozó károsanyag-kibocsátását.
Hszi szerint országa 2030-ra éri el a kibocsátási csúcsot, közben pedig arra törekszik, hogy pörgő gazdaságának és növekvő lakosságának energiaigényét húsz százalékig megújítható energiaforrásból biztosítsa. Korábban a cél a 15 százalékos alternatív energiarészesedés volt. Obama azt ígérte, hogy az USA – a 2005-ös szinthez képest – 2025-ig 26-28 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását. – Energiaforradalmat indítunk – idézte a CNN Hszit, aki egyben átfogó (zöld)gazdasági reformokat harangozott be.
Az Obama-adminisztráció roppant ambiciózus terveket dédelget, ezek szerint az Egyesült Államok 2050-re már 80 százalékkal kevesebb káros gázt bocsátana ki, mint 2005-ben. Kérdés, hogy mit szólnak ehhez az időközben a washingtoni törvényhozás mindkét házában többséghez jutott republikánusok. A Fehér Ház szerint a nap és/vagy szélenergiát használó vállalkozások, illetve háztartások a szövetségi forrásokból is támogatott beruházásokkal dollármilliárdokat takaríthatnak majd meg, s ezt a „megrögzött republikánus klímatagadók" sem vonhatják kétségbe.
Nagyszabásúak az Európai Unió tervei is. Az állam- és kormányfők október végi csúcstalálkozójukon állapodtak meg a közösség 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájában. Az egyezség értelmében a tagállamok azt vállalják, hogy az 1990-es szinthez képest együttesen legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, az energiatermelésben 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát, és mindannyian 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát. „Így az EU az elköteleződés pozitív üzenetével jelenhet meg a 2015 végén Párizsban megrendezendő ENSZ- klímacsúcson" – vélekedett Herman Van Rompuy, az Európai Tanács távozó elnöke.
|
Hszi és Obama kedden Pekingben az APEC-csúcs zárónapján
AFP |
„Magyarország úgy tudta csökkenteni a kiotói klímacsúcson vállalt 6 százalék helyett 40 százalékkal a szén-dioxid-kibocsátást, hogy közben a válságok ellenére is nőtt a gazdasága" – büszkélkedett az ENSZ szeptemberi, New York-i konferenciáján Áder János köztársasági elnök. A megújuló forrásokból származó energia terén azonban már nem tudunk ilyen sikertörténetről beszámolni. Az EU azt vállalta, hogy 2020-ra ennek aránya átlagosan húsz százalék lesz. Magyarország mintegy 14 százalékos hozzájárulást ígért ehhez, most viszont még mindig csak valahol hét százalék körül járunk. Faragó Tibor, aki két évtizeden keresztül képviselte hazánkat a nemzetközi klímatárgyalásokon, közölte: arról még nincs döntés, hogy ki milyen arányban részesedik abból a vállalásból, amelynek értelmében 2030-ra közösen 27 százalékra növelik a megújuló energia arányát.
Ugyanakkor energiahatékonyságban a régebbi tagállamok már nehezen tudnak előrelépni, míg a 2004 után csatlakozott országoknál számos lehetőség kínálkozik. Így fordulhat elő például, hogy dán pénzből Magyarországon szigetelnek épületeket, és a hatékonyságnövekedésen a két ország osztozik.
