galéria megtekintése

Minden ízében riasztó, amit a lengyel kormány csinál

11 komment


Miklós Gábor

Napról napra alakul rendszerré Jaroslaw Kaczynski újrakezdett IV. köztársasága. Az előző hetek a jogállam lebontásáról, a média kisajátításáról és a köztisztviselői kar megfélemlítéséről szóltak. Már kezdődik az eddig sikeres oktatási rendszer átalakítása a „jó változások” jegyében. Most belépett a külpolitika is.

Witold Waszczykowski külügyminiszter a Reutersnak adott interjújában kijelentette: esetleg segítenének a brit kilépés (Brexit) megelőzésében, s megértéssel kezelnék David Cameronnak azt a követelését, amellyel a Kelet-Európából érkező uniós állampolgár munkavállalóknak járó kedvezményeket faragnák le.

Cserébe elvárnák, hogy (a miniszter szerint eddig másodosztályú NATO-tag) Lengyelország kapjon egy nagy támaszpontot.

– Nagy-Britannia támogathatná a nagyobb szövetséges haderő lengyelországi állomásoztatását illető várakozásainkat – mondta Waszczykowski.

 

Lengyelország már 2014-ben kérte két NATO-dandár tartós állomásoztatását területén. Waszczykowski időközben korrigálni kényszerült a Reuters-interjút: szerinte „a szavait túlinterpretálták”. Lengyelország nem engedheti, hogy több százezer Angliában élő és dolgozó állampolgárának jogait csorbítsák, viszont a hazai körülmények javításával igyekszik visszacsábítani őket – magyarázta magát.

Varsói újságárus. Bedarálják a médiát
Varsói újságárus. Bedarálják a médiát
Kacper Pempel / Reuters

A külügyminiszter szavait általános felzúdulás fogadta. Felrótták neki, hogy nem ismeri a nyugati viszonyokat, hogy egy NATO-lépés elképzelhetetlen az Egyesült Államok nélkül, de az USA nem tagja az EU-nak, s az ilyen alkuajánlatot joggal venné zokon. Mások az angliai lengyelek kárára való alkudozást rótták fel neki. A lapunkban már ismertetett Bild-interjúban is

ellenségképet rajzolt: biciklisták, vegetáriánusok, a megújuló energiák hívei... – Ezek mind marxisták, és a vallásos értékek, a lengyel hagyományok ellenségei – magyarázta pártja médiapuccsát.

A Jog és Igazságosság (PiS) párt kormányon gőzerővel folytatott programja több elemében a néhai pártállam hagyományainak és módszereinek visszaállítását jelenti. Az akkori hazafias-álkommunista mázat újrafestik vallásos-nacionalistára. Az ellenségkijelölés is ennek jegyében zajlik. A németek biztos pontnak ígérkeznek, az oroszok még bizonytalanok. (Sokak szerint Ka­czynski akár Putyin-barát gesztusokat is tehet.) Az EU végképp nem barát már.

Azt nem veszik tudomásul, hogy a mai Amerika más, mint Richard Nixon idején volt.

A rendszerépítés része lesz az ügyészség kormány alá rendelése. Már elkezdődött az elmúlt tizenöt évben sikeres korszerűsített oktatási rendszer visszabontása. Az iskolakezdés idejét hétéves korra visszarakták, megszüntették a kötelező óvodai előkészítést ötéves kortól. A következő lépés az alsó szintű ­(6–9 osztály) középiskolák megszüntetése lehet, ígérik. Az eddigi iskolarendszernek, tanterveknek nagy szerepük van a lengyel diákok rekorder PISA-helyezésében.

Nehéz lesz elkerülni az összehasonlítást

Az Európai Bizottság január 13-i ülésén orientációs vitát folytat a lengyelországi helyzetről – közölte hétfőn Margaritis Schinas, a testület szóvivője. Az eszmecsere nem része a jogállamiság tiszteletben tartását kikényszeríteni hivatott európai bizottsági eljárásnak, az ún. jogállamiság-keretnek, amelynek aktiválását Günther Oettinger, a médiáért felelős német biztos sürgette a hét végén. (Az eljárás az adott tagállam értékelésével és annak megállapításával kezdődik, hogy érik-e rendszerszintű fenyegetések az uniós értékeket. Ha a bizottság úgy találja, hogy igen, akkor párbeszéd kezdődik Brüsszel és az érintett kormány között, majd egyet nem értés esetén az uniós „kormány” ajánlásokat tesz, és azokat nyilvánosságra hozza. Az eljárás utolsó lépése a javaslat az „atomtöltet” bevetésére, vagyis a szankciók bevezetésére).

Az uniós végrehajtó testület alelnöke, a holland Frans Timmermans 2015 végén két levelet küldött a lengyel kormánynak: az egyikben az alkotmánybíróság átalakításáról rendelkező jogszabályról, a másikban a médiatörvény módosításáról kért pontosítást. Egyben felhívta Varsó figyelmét az európai értékek tiszteletben tartására. A levelekre még nem érkezett válasz a lengyel kormánytól. Az Európai Parlament a tervek szerint a január 19-i plenáris ülésén vitázik a lengyelországi változásokról. Vera Jourová igazságügyi biztos sajtótitkára, Tim McPhie nem kívánt válaszolni a lengyelországi és a magyarországi helyzet hasonlóságát firtató kérdéseinkre. Szakértők szerint azonban a január 13-i bizottsági vitában előkerülhet az Orbán-kormány tevékenysége is.

Az Európai Bizottság ugyan a közelmúltban leszögezte az EP-nek küldött hivatalos levelében, hogy Magyarország esetében nem látja jelét a demokrácia, a jogállam és az alapvető jogok rendszerszintű megsértésének, a brüsszeli megbeszélésen nehéz lesz elkerülni a magyar és a lengyel parlament törvényalkotói tevékenységének összevetését. Az Európai Parlamentben rég nem látott egység bontakozhat ki Varsó megítélésében: a két legnagyobb frakció, a néppárt és a szocialisták egyaránt bírálják a Jog és Igazságosság Pártját, amely a harmadik legnépesebb politikai csoporthoz, a brit torykat tömörítő euroszkeptikusokhoz tartozik. (Halmai Katalin, Brüsszel)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.