A tallinni magyar nagykövetség bezárásának híre általános, nagy értetlenséget váltott ki Észtországban. A balti államban – már csak a finnugor gyökerek miatt is – erős szimpátiával tekintenek Magyarországra. A magyar kultúra pedig igen népszerű, a Tenkes kapitánya című sorozatot éppen úgy ismerik, mint az iskolai kötelező olvasmánynak tekintett Molnár Ferenc-regényt, A Pál utcai fiúkat.
A Budapesten töltött négy év után szomorúan pakolt össze Priit Pallum észt nagykövet is. – Kicsit olyan, mintha az idősebb testvéremtől vennék búcsút. Budapest az otthonom lett – mondta lapunknak a diplomata, aki külügyes pályafutása során korábban Genfben, az ott működő ENSZ és más világszervezeteknél, később pedig Hollandiában képviselte nagykövetként hazáját. Majd arról beszélt, hogy az észtek mindig is másként tekintettek Magyarországra, mint más –közép-kelet-európai államra. Magyarországot valamilyen vonzó misztérium vette körül – talán azért is, mert a szovjet befolyási zónában a magyarok valamennyire meg tudták őrizni a függetlenségüket, s nagyobb mozgástér nyílt az emberek előtt, mint a szovjetizált Baltikumban.
A magyarul sokat értő, kedvenc szavának a „Köszönöm szépen"-t nevező Pallum arról is beszélt, hogy budapesti évei alatt jobban megismerte a magyar társadalmat. Meglepetten tapasztalta a mély politikai megosztottságot, illetve a társadalmat érintő fontos kérdésekkel kapcsolatos vita hiányát. A vita egyik terepének a nyomtatott sajtót tekinti, el is csodálkozott azon, amikor megtudta: az 1,3 millió lakosú Észtországban a három legnagyobb észt nyelvű napilap ugyanannyi példányban jelenik meg, mint a közel tízmilliós Magyarország három nagy politikai napilapja.
Arra a kérdésre, hogy a magyar döntés a követség bezárásáról okozott-e sértettséget vagy ejtett-e sebeket, Pallum azt mondta, hogy nem lehet általános érzelmeket megfogalmazni. A világ és a kommunikáció sokat változott, egy mobiltelefonnal ma már az Alföldről vagy az észt erdőkből is bárkit fel lehet hívni vagy bárkinek üzenetet lehet írni. Az új magyar külügy- és külgazdasági miniszter, Szijjártó Péter a hétvégi parlamenti bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy bizonyos kérdéseket, így a tallinni magyar nagykövetség bezárását újra át fogják gondolni. Hogy ez az újragondolás a döntés felülírásához vezet-e, s válaszul az észtek is visszajönnek-e a tulajdonukat képező Áldás utcai villaépületbe, nos, erre Paluum szerint nem lehet semmiféle biztosítékot sem adni. Túl sok a ha...
|
Barack Obama amerikai és Toomas Hendrik Ilves észt elnök szeptemberben. Az Egyesült Államok tudja, mi a fontos
Ints Kalnins / Reuters |
Oroszország és a kelet-ukrajnai (polgár)háború megítélése között érezhető a különbség Tallinn és Budapest között. Az észtek nagy keleti szomszédja Oroszország, a balti állam lakosságának több mint húsz százalékát az orosz kisebbség adja. Az észtek a II. világháború után kialakult európai biztonsági rend elleni támadásnak tekintik a határok erőszakos megváltoztatását, illetve annak a jognak a megsértését, hogy egy állam szabadon döntsön a sorsáról. Majd arról beszélt, hogy a tragikus kelet-ukrajnai események sajnos elfedik a Krím félszigeten történteket, holott a Krím orosz annektálása korántsem tekinthető lezárt ügynek.
Észtország és a Baltikum mindenesetre felértékelődött az ukrajnai válság kapcsán – ezt jelezte Barack Obama amerikai elnök augusztusi tallinni látogatása is. Az észt kormány jövőre a GDP két százalékánál is többet költ védelmi kiadásokra. A NATO, az európai uniós és eurózónás tagsággal mindenesetre úgy érzik, hogy beágyazódtak a nyugati rendszerbe, bár a történelmükkel is tisztában vannak. Nevezetesen azzal, hogy a balti állam mindig a környező nagyobb népek, monarchiák, országok, kultúrák keresztútján fekszik.
