A legtöbb franciaországi kőolaj-finomítót üzemeltető Total 2200 töltőállomása közül 353 teljesen kiürült, 431-ben pedig akadozik az ellátás – írja a francia The Local, hozzátéve, 72 üzemanyagtöltő állomást az állam elfoglalt, és onnan látják el a mentők, tűzoltók és a rendőrség járműveinek utánpótlását.
Miért sztrájkolnak Franciaországban?
Francois Hollande francia elnök az ötéves államfői mandátuma legfőbb reformjának tekinti a 10 százalék feletti munkanélküliség csökkentését célzó munkajogi reformot, amely meghagyja ugyan az eddig működő 35 órás munkahetet, azonban azt csak három hónapos átlagban kell betartani, így a munkáltató bizonyos időszakokra kiterjesztheti akár 48 órára, kivételes esetben 60 órára. A munkáltató nagyobb szabadságot élvez – csökkentheti a fizetést, és ő szabhatja meg a túlóradíjat is, amíg az 10 százaléknál magasabb. Az új törvény megkönnyíti a dolgozók elbocsátását, akár gazdasági okokra hivatkozva is kirúghatnak majd embereket. Emellett korlátozhatják a szabadságokat és a szabadnapokat is. Bírálói szerint a reform túlságosan is kedvez a munkaadóknak, és fokozhatja a munkavállalók kiszolgáltatottságát.
Május eleje óta Franciaországban a benzin ára 11, a dízelé 18 százalékkal nőtt. Az Európai Közúti Fuvarozók Szervezete, az OTRE szóvivője a The Local-nak optimistán nyilatkozott az áremelkedéssel kapcsolatban: "Úgy gondoljuk, hogy már nem várható jelentős drágulás, és a jövő hét végére az árak normalizálódhatnak".
"Életemben nem fizettem még ennyit, hogy tele legyen a tank" – mondta a Le Parisien-nek egy motoros, aki most 18 eurót fizetett a benzinkúton, míg korábban átlagosan 11 euróból megúszta a tankolást.
A Hertz autókölcsönző szóvivője azt mondta, az üzemanyagár-emelkedésnek nincs jelentős hatása az üzletre: a bérlők ugyanúgy teli tankkal hozzák vissza a kocsikat, ahogy eddig is, ők pedig a legtöbb telephelyükön kifüggesztettek egy táblát, melyen látható, hol vannak a legközelebbi működő benzinkutak. Még a sztrájk által leginkább érintett területen, északon, a normandiai Deauville-ben sincs probléma: teli tankkal kölcsönzik ki a bérlők a járműveket, is úgy is viszik vissza.
S noha az üzemanyag-forgalmazók érdekvédelmi szervezete, az FF3C szóvivője azt nyilatkozta, a legrosszabbon már túl vannak, a sztrájk és az üzemanyaghiány visszatartja a turistákat. "A szüleim Marseille-ben akartak bérelni kocsit a hétvégén, de a cég azt mondta, nem tudják garantálni, hogy tele lesz a tank" – mondta Angus Brown a Local riporterének. Tartva attól, hogy kiürültek a környékbeli töltőállomások, inkább el sem utaznak. A 70-es éveiben járó házaspár két hetet töltött volna Dél-Franciaországban, körbeautózva a vidéket.
|
A CGT szakszervezet aktivistái barikádokat gyújtottak fel, mielőtt a rendőrség megpróbálta felszabadítani az általuk elfoglalt üzemanyagraktárat a donges-i olajfinomítóban
Stephane Mahe / Reuters |
A közlekedési államtitkárság szóvivője szerint azonban a helyzet egyre javul. "Minden elfoglalt raktárban feloldottuk a blokádot, és ismét szabadon elérhetők, kivéve (a párizsi régióban) Gargenville-t, ahol sztrájkolnak" – nyilatkozta. Közlése szerint az ország mintegy száz üzemanyagraktárából 15-öt kellett felszabadítania a rendőri erőknek. Az akciók során nem történt incidens.
A reptéri hatóságok pénteki közleménye szerint 4-6 napra elég üzemanyag-tartalékuk van, és a légitársaságokat arra kérték, ne tankolják tele a gépeiket Franciaországban. Így például egy Párizs–London–Párizs járatot Londonban tankolnak meg, így spórolva a kerozinon a francia fővárosban.
A nyolc francia szakszervezet pénteken közös közleményben kérte a franciákat a tiltakozás kiszélesítésére. Június 14-re – a törvénytervezet szenátusi vitájának kezdetére és az Eb 4. napjára – már meghirdették a kilencedik országos tiltakozónapot is, egyetlen hatalmas nagygyűléssel Párizsban.
Philippe Martinez, a CGT elnöke pénteken azonban a Reutersnek már úgy fogalmazott, készek újra tárgyalóasztalhoz ülni, és hétfőre mindenütt véget érhet a sztrájk.
Nem veszíthet választókat
A szocialista államfő, Francois Hollande többször is kijelentette, ha nem sikerül csökkentenie a 10 százalékon stagnáló munkanélküliséget, nem indul a jövő évi elnökválasztáson. Épp ezért is tart ki makacsul a munkaügyi reform mellett, abban bízik, ezzel sikerül csökkenteni a munkanélküliséget. Nem érdeke azonban élesen szembemennie a tüntetőkkel, hiszen a most tiltakozó szakszervezetek a baloldal egyik legfőbb bázisának számítanak.
