A francia fővárosban is elszabadultak az indulatok, maszkot viselő fiatalok egy csoportja tört-zúzott Párizsban. A rendőrök könnygázt vetettek be, és tizenhat embert őrizetbe vettek.
A munkajogi reform miatt hetek óta tartó sztrájksorozat lassan megbénítja az országot. A Telegraph úgy tudja, a tizenkétezer benzinkút több mint harmadában már nem lehet tankolni, elfogyott az üzemanyag. A felbőszült szakszervezetisek ugyanis blokád alá vettek az országban működő nyolc olajfinomítóból hatot.
Szerdán a francia atomerőművekben dolgozó szakszervezeti tagok is úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a munkabeszüntetéshez. 19 francia atomerőműből 16-ot érinthet a sztrájk, miközben az ország energiaszükségletének háromnegyedét atomenergiából fedezik – írja a BBC.
A munkabeszüntetések a közlekedési rendszert is bénítják Franciaországban: a vasutasok gördülő sztrájkkal tiltakoznak, ahogy több légiirányító is, ez több Párizsból, Nantes-ból és Toulouse-ból induló járatot is érint.
A helyzet különösen aggasztó tekintettel arra, hogy Franciaországban két hét múlva veszi kezdetét a Labdarúgó Európa-bajnokság.
Miért sztrájkolnak Franciaországban?
Francois Hollande francia elnök az ötéves államfői mandátuma legfőbb reformjának tekinti a 10 százalék feletti munkanélküliség csökkentését célzó munkajogi reformot, amely meghagyja ugyan az eddig működő 35 órás munkahetet, azonban azt csak három hónapos átlagban kell betartani, így a munkáltató bizonyos időszakokra kiterjesztheti akár 48 órára, kivételes esetben 60 órára. A munkáltató nagyobb szabadságot élvez – csökkentheti a fizetést, és ő szabhatja meg a túlóradíjat is, amíg az 10 százaléknál magasabb. Az új törvény megkönnyíti a dolgozók elbocsátását, akár gazdasági okokra hivatkozva is kirúghatnak majd embereket. Emellett korlátozhatják a szabadságokat és a szabadnapokat is. Bírálói szerint a reform túlságosan is kedvez a munkaadóknak, és fokozhatja a munkavállalók kiszolgáltatottságát.
„A kormányra nehezedő nyomás eredményre vezethet. A munkaügyi reform kifogásolt rendelkezésein változtatni lehet” – mondta Manuel Valls miniszterelnök, azt azonban nem részletezte, mégis milyen változásokra gondol. Ugyanakkor mint fogalmazott, „a reform lényege” – mint például a szakszervezetek hatalmának, erejének gyengítése – nem vitatéma, ahogy a reform visszavonása sem az.
