Megszakításokkal ez megy péntek este óta, állítja. Szerinte a rendőrség szóval és tettel is provokála, majd ütötte verte a tiltakozókat Jerevánban és Gyumriban, tekintet nélkül azok korára vagy nemére. Pénteken 300 békés embert tartóztattak le. Jellemzőnek nevezi, hogy az örmények csak a Szabad Európa Rádióból és pár magánadóból tájékozódhatnak, mert az állami média nem ad hiteles információt az eseményekről.
Felvetődik a kérdés: az örmények miért mennek az utcára egy terrormódszereket használó fegyveres csoport érdekében.
|
"Nem volt itt semmilyen összecsapás"
Reuters |
Grigorjan erre azt mondja, a rokonszenv-megmozdulásokat az váltotta ki, hogy a hatalom megkeményítette álláspontját és nem akart tárgyalni. A többségnek elege van a kormányból, ugyanakkor mindenki tisztában van vele, hogy választásokkal nem lehet megbuktatni Szerzs Szargaszjan rendszerét. Egy tavalyi alkotmánymódosításugyanis kizárja a hatalom törvényes leváltását. A korrupció az egekbe szökik, az emberek a karabahi helyzet kezelését is rossznak tartják – sorolja a politológus. Az áprilisban Azerbajdzsánnal kitört összecsapások után az örmények területet vesztettek, ami haragot váltott ki.
Örményországban amúgy már ősszel érzékelhető volt a feszültség. Sokan mesélték, hogy külföldön keresnek munkát, mások az orosz-örmény kettős állampolgárság előnyeit ecsetelték. Az utcán érzékelhető volt a kevesek luxusa és a sok lézengő munkakereső. A beszélgetésekben mindig felbukkant Karabah témája, mint az országot nyomasztó, megoldhatatlannak látszó probléma és az erőforrásokat elszívó és Örményországot elszigetelő válsággóc. – Az országot évtizedek óta egy külföldi klán irányítja – tréfálkozott akkor egy beszélgetőpartnerem. Arra utalt, hogy Szargaszján elnök és a politikai vezetés más tagjai is a karabahi területen kezdték karrierjüket. Örményország azonban nem csak Azerbajdzsánnal van hadiállapotban, de megoldhatatlannak látszik a helyzet Törökországgal is. Ott az első világháborús oszmán örményirtás a feszültség oka.
Grigorjan szerint a rendőrkapitányságot megszálló fegyveresek nem lehetnek felelősek a rendőr szombati haláláért. Állítja, hogy a fegyveresek között nincs mesterlövész és nincs alkalmas fegyverük sem. A politológus azt mondta, hogy az egész történet kezd félelmetesen hasonlítani az ukrajnai eseményekhez, s Jerevánban is létrejöhet egy „Majdan". Oroszország egyelőre csak aggodalmairól nyilatkozik, de Örményország része az oroszok vezette szövetségi rendszernek, s területén orosz csapatok is állomásoznak.
Megadták magukat a túszejtők
Egy harminc fős fegyveres csoport július 17-én túszokat szedve elfoglalta az örmény fővárosban az Erebuni rendőrkapitányság épületét. Az összecsapásban meghalt egy rendőr ezredes. A támadók az összes politikai fogoly, köztük vezetőjük, Zsirair Szafilian szabadon engedését követelik. Két hét elteltével, vasárnap végül megadták magukat, 20 embert őrizetbe vettek.
Az Alapító Parlament nevű párt 49 éves, libanoni születésű vezetője pár hete jelentette be, hogy Nemzeti Ellenellási Bizottság néven tömegmozgalmat szervez. A fegyveresek, akárcsak Szafilian, a karabahi harcok veteránjai. Sokan országosan ismertek, hősként tisztelik őket. Régóta követelik Szerzs Szargaszjan elnök és a kormány lemondását a rossz karabahi politika és a korrupció miatt.
