A Krudttoenden kávézó és kulturális központ Koppenhága egyik északi negyedében, Ostebróban fekszik, a dzsesszrajongók egyik kedvelt találkahelye. Egy túlélő, Niels Ivar Larsen a TV2 dán televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a vita egyik pillanatában automata fegyverek és kiáltások zaját hallotta, amire a kávézóban lévő rendőrök is lövésekkel válaszoltak, ő pedig kétségbeesetten menedéket keresve bevetette magát a bárpult mögé. Szürreális volt. Mint egy filmben – mesélte Larsen.
Zimeray a maga részéről az AFP-nek később azt mondta, minden úgy történt, mint a januári párizsi terror, a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap elleni támadás pillanatában, azzal a különbséggel, hogy a terroristák – valószínűleg iszlamista szélsőségesek – nem tudtak behatolni a helyszínre. Az első jelentések szerint a terrorista negyven, a későbbiek szerint 200 golyót zúdított az utcáról a kirakatüvegen át a jelenlévőkre.
|
A környéket hermetikusan lezárták
Martin Sylvest/Scanpix Denmark / Reuters |
Párizsban eközben bejelentették, hogy amint lehet, Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter elutazik Koppenhágába. Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnöknek pedig a francia államfő, Francois Hollande is részvétét nyilvánította már a merénylet halálos áldozata miatt. Laurent Fabius francia külügyminiszter terrorista támadásként ítélte el az akciót. Később maga Thorning-Schmidt is terrorista támadásról beszélt. Dániában ezután a terrorkészültségi szintet a legmagasabb fokozatra emelték.
Az áldozatról egyelőre annyit tudni, hogy egy 55 éves dán férfi volt, akit a kávézóban értek a lövések. Sérültként vitték el a helyszínről, de már nem tudták megmenteni az életét.
Amikor délután fél három körül az első lövések eldördültek, a vitában – amelyet Művészet, istenkáromlás, és a a szólás szabadság néven hirdettek meg – éppen a radikális ukrán nő- és emberi jogi szervezet, a FEMEN egyik vezető aktivistája, Inna Sevcsenko beszélt. A merényletet ő is épen úszta meg, később a Twitteren írva, hogy éppen ott tartott, a szólásszabadság csak egy illúzió, amikor meghallotta, hogy kint felugatnak a fegyverek, bent pedig mindenki a földre veti magát. A résztvevők kihallgatása jelenleg is folyik.
Ami Vilkset illeti, őt egy Mohamed prófétáról készített 2007-es karikatúráról ismerik, amelyen a prófétát kutyaként ábrázolta. A karikaturistát a sorozat miatt iszlamista szélsőségesek többször is megfenyegették, a fejére az iraki al-Kaida százezer dolláros vérdíjat tűzött ki.
Az egyik szervező, Helle Merete Brix az AP hírügynökségnek úgy nyilatkozott, világos, hogy Vilks volt a merénylet célpontja. A 68 éves karikaturistát állandó testőri kíséret követi mindenhová, és rendőri is, amikor éppen külföldön jár. Bevallása szerint a Charlie Hebdo elleni merénylet óta még kevesebb helyre hívják meg előadást tartani, mint korábban.
|
Vilks egy 2012-es felvételen. Korábban többször is megpróbálták megölni már
Bjorn Lindgren/TT News Agency / Reuters |
Vilks korábban többször volt már meghiúsított merénylet célpontja. 2010-ben Írországban két férfit tartóztattak le, amiért tervezték, hogy az életére törnek – fel akarták gyújtani a házát –, két évvel később pedig egy amerikai nő, a Jihad Jane néven ismert Colleen LaRose-t ítélték tíz év börtönre a svéd karikaturista elleni merénylet kísérletéért. A 2010-es kettős letartóztatás után a svéd sajtó széltében-hosszában közölte Vilks Mohamed-karikatúráját.
Vilksnek a szerte az iszlám világban felhördülést kiváltó kutyatestű Mohamedje egy kiállításon jelent meg először, néhány hónappal azután, hogy George W. Bush amerikai exelnököt szintén egy tárlat kedvéért macska képében rajzolta meg. A hírnevét és a halálos fenyegetéseket valószínűleg Mahmúd Ahmadinezsádnak köszönheti, a korábbi iráni államfő volt legalábbis az, aki felhívta a figyelmet a karikatúráira.
Vilksnek egyébként van egy saját alapítványa, amelyik 2014 októberében éppen a Charlie Hebdónak adott díjat a szólásszabadság érdekében tett erőfeszítésekért. Az elismerést Koppenhágában a jelenlegi főszerkesztő, Gerard Biard vette át. Biard a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni támadás napján, január 7-én Londonban volt.
A szombati koppenhágai rendezvény mögött is Vilks alapítványa áll. Annak a fatvának az évfordulójára hozták össze, amelyet a néhai Ruhollah Khomeini ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője adott ki 1989. február 14-én Salman Rushdie ellen a Sátáni versek miatt.
