Az Eurostat adatai szerint az európaiak 25 százaléka él a szegénységi küszöbön vagy az alatt. Ők a menekültek és a bevándorlók érkezését egzisztenciális fenyegetésként élik meg, a migránsok a szemükben segélyezési vetélytársak, akik „felrobbantják" a szociális ellátórendszereket.
|
| Lamberts a megosztottságtól félti Európát. Forrás: www.Philippelamberts.eu |
– A migrációs válságot nem lehet csak politikai-rendészeti eszközökkel megoldani. A javak elosztását kell átalakítani. A probléma nem az, hogy a menekültek és a bevándorlók egy részének helyet kell adni a társadalmi felemelkedést biztosító felvonóban. A baj az, hogy a lefelé tartó liftben lesznek egyre többen. Riasztóan nő a lecsúszástól rettegő munkavállalók száma, akik attól tartanak, hogy ha még jobban szétnyílik a társadalmi olló, ők lesznek a következő utasok a pince felé közlekedő fülkében – hangoztatta lapunknak a minap Budapesten járt Lamberts.
A múlt pénteki pozsonyi EU-csúcsot a zöldpárti politikus rossz kommunikációs gyakorlatnak minősítette. Szerinte az állam- és kormányfők nem ismerik fel, hogy a megosztottság „megöli" Európát.
– Senki sem érti, hogy a megosztottsággal a szuverenitásunkat veszítjük el, pont azt, amit például Kelet-Közép-Európában annyira féltenek? S azt sem látják, hogy Putyin, Erdogan meg az Iszlám Állam kénye-kedve szerint játszadozhat a megosztott Európával – fakadt ki.
Lamberts Brüsszel egyik erősen multikulturális kerületében lakik, és a saját bőrén is érzi, hogy nem könnyű a különböző kultúrák együttélése. Keresztényként és európaiként mégis úgy gondolja, hogy az EU egyik legnagyobb vívmánya a sokszínűség. A legfontosabb alapérték az egyenlőség, ahogy azt az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában is megfogalmazták. – Az alapértékek nem képezhetik semmiféle alku tárgyát. Ezt tudniuk kell azoknak is, akik az Európai Unióban keresnek menedéket, de azoknak is, akik a migrációban az európai alapértékekre leselkedő veszélyt látnak – tette hozzá.
A beszélgetés zárórészében Lamberts azt mondta, a kelet-közép-európai országok sokszor joggal érzik azt, hogy lekezelik őket, méltánytalanul bánnak velük. Őt is aggasztja, ahogy Lengyelországban a kormányzó jobboldal leépíti a jogállamiságot, a fékek és ellensúlyok rendszerét. Ezt szerinte joggal bírálja az Európai Bizottság, amely viszont mélyen hallgat annak kapcsán, hogy – a terrorveszélyre hivatkozva – bírói engedély nélkül lehet megfigyelni, illetve őrizetbe venni embereket, lehallgatni telefonbeszélgetéseket máshol. Nevezetesen Franciaországban.
PHILIPPE LAMBERTS
1963-ban született Brüsszelben. A Leuveni Katolikus Egyetemen végzett alkalmazott matematikusként. 1987–2009 között az IBM-nél töltött be értékesítési és menedzseri posztokat. 1991 óta a belga Zöldek tagja, tizenkét éven át Anderlechtben volt önkormányzati képviselő. 2009-ben választották be az Európai Parlamentbe, ahol 2014 júniusa óta az Európai Zöldek frakciójának társelnöke.
