Lázár már hízeleg az amerikaiaknak

Egyébként rég hallottunk kormánytagot olyan szépen nyilatkozni a magyar-amerikai barátságról, mint ahogyan Lázár a bizottsági ülésen méltatta azt. Elmondta, hogy a magyarok hálásak Amerikának, Magyarország sikeréhez szükség van az USA támogatására, a két népet erős érzelmi szálak fűzik össze, a kormányok pedig egymás szövetségesei. „Az esetleges vitákat barátok között szoktuk rendezni” – mondta, érzékeltetve, némileg értetlenül áll a történtek előtt. Megismételte, nem tudja, kiket és miért tiltottak ki az Egyesült Államokból, sőt azt állította, lehet, hogy a sajtó többet tudhat a kormánynál.

A miniszter arra kérte az amerikaiakat, nyújtsanak baráti segítséget, nevezzék meg, kikről van szó. Szerinte, ha ez nem történik meg, az érdemben befolyásolhatja a két ország viszonyát, megmérgezheti és akár tönkre is teheti a magyar-amerikai barátságot. Emellett – jegyezte meg – az ellenzék hasznot kovácsolhat abból, hogy a részletek ismerete nélkül az egész kormányt korrupcióval vádolja.

Magyar Levente külügyi államtitkár ismertette az ügy kronológiáját. Eszerint André Goodfriend amerikai ügyvivő október 6-án közölte, hogy az USA megtiltotta „tíznél kevesebb” kormányzati tisztviselő beutazását, további információkat azonban azóta sem közölt, Szijjártó Péter külügyminiszter kérésére sem. Nem csak az érintettek nevét, a kormányzati hierarchiában betöltött helyüket sem pontosította.

Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke és Szél Bernadett, a testület LMP-s tagja is azt kérdezte, a kormány nyilatkoztatta-e a hírbe hozott tisztviselőket arról, hogy kitiltották-e őket az Egyesült Államokból. Szél külön említette Vida Ildikót, a NAV elnökét, jelezve: súlyos bizalmi válságot okoz az, ha az adóhatóság vezetőjére korrupciógyanú vetül.

Lázár ezt előbb azzal ütötte el, hogy 900 ezer kormánytisztviselő van (valamint 43 ezer NAV-alkalmazott), és mindet csak nem számoltathatják el, pontos értesülés híján pedig nem tudják, hol indítsanak vizsgálatot.

Később viszont azt mondta, tolmácsolja a miniszterelnöknek a javaslatot, hogy bizonyos vezetői szint felett kérdezzenek rá az érintettségre. Ám szerinte mivel az Egyesült Államoknak nem kell indokolnia a kitiltást, ez nem ígérkezik egyszerűnek, hiszen meglehet, a tisztviselők sem tudják, mit vétettek. Egyelőre senki sem jelezte, hogy rajta lenne a tiltólistán, és nincs is ilyen kötelezettség – tette hozzá, megjegyezve, ebből is az következik, hogy a rejtélyt csak az amerikaiak tudják megoldani.

Tasnádi László belügyminisztériumi államtitkár viszont azt mondta, elvárható, hogy ha valaki értesítést kap a beutazási tilalomról, tájékoztassa feletteseit.

Lázár egyébként hangsúlyozta: az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. Megjegyezte, ha igaz, hogy a Horváth András volt NAV-munkatárs által feltárt áfa-csalási ügy áll a háttérben, akkor különösen súlyos a helyzet, abban ugyanis tart a büntetőeljárás. Így – folytatta – jogos kérdés lenne, hogy az amerikaiak hogyan büntethetnek valakit, akit nem ítéltek el. Mindazonáltal azt mondta, a kormány komolyan veszi az ügyet, és ha hiteles információkat kap a korrupcióról, akkor szigorúan fog eljárni.

Nem ígérkezik egyszerűnek Reviczky Zsolt / Népszabadság

Lázár azt is mondta, elképzelhetetlennek tartja, hogy bárkit a kormány külpolitikája vagy a jogállamisággal kapcsolatos bírálatok miatt tiltottak volna ki Amerikából, szerinte ez csak egy konkrét ügy miatt fordulhatott elő. A bizottsági ülés után újságírói kérdésre azt mondta, kormánytag – helyettes államtitkári szintig – biztosan nincs a tiltólistán, ez ugyanis azt jelentené, hogy valaki a kabinetből súlyos bűncselekményt vagy visszaélést követett el, „ilyen kormánytag pedig nincs”.

Arra a felvetésre, hogy egy kör e-maillel rá lehetne kérdezni, ki kapott értesítést a kitiltásról, Lázár azt mondta, nem hisz abban, hogy bárki „feljelentené” magát, ráadásul az amerikai álláspont szerint a kitiltás ténye csak az Egyesült Államokra és az érintettre tartozik. Arra a kérdésre, Vida Ildikó NAV-elnököt megkérdezték-e, ismét csak azt mondta: tolmácsolja az igényt a kormányfőnek és a gazdasági miniszternek.

Trócsányi László igazságügy-miniszter azzal nyugtatott mindenkit: azok az amerikai jogászok, akikkel kapcsolatban van, nem panaszkodtak korrupcióra.

Vadai Ágnes, a DK képviselője azt mondta, a kormány láthatóan nincs a helyzet magaslatán, a magyar-amerikai kapcsolatok pedig mélypontra jutottak. Azt is elgondolkodtatónak nevezte, hogy az ügyről az első részletek a Századvég lapjában, a Napi Gazdaságban jelentek meg, biztosan nem amerikai sugalmazásra. Erre a felvetésre a kormánytagok közül senki sem reagált.

A bizottsági ülés végén Szél Bernadett azt javasolta, ha a kormány nem hajlandó beszámoltatni a hírbe hozott állami vezetőket, akkor tegye meg ezt – akár zárt ülésen, a személyiségi jogokat betartva – a testület. A kormánypárti képviselők eddig a pontig nem kértek szót a másfél órás tanácskozáson, ekkor viszont Németh Szilárd a harmincas-negyvenes-ötvenes éveket idézőnek nevezte a kezdeményezést, mondván, a kommunisták szokása volt az, hogy nem a bűnösséget, hanem az ártatlanságot kell bizonyítani. Jelezte, hogy ebben a bizottság kormánypárti többsége nem lesz partner.