galéria megtekintése

Kamera mindenen

Az írás a Népszabadság
2014. 10. 20. számában
jelent meg.


Ötvös Zoltán
Népszabadság

Az elmúlt napok egyik sztárja Raffa, a tízéves hím teve volt. Raffa hátára kötözték a Google Street View egyik kameráját, majd a kérődző állat a 360 fokos szögű eszközzel végigfotózta az Egyesült Arab Emirátusokhoz tartozó Liwa sivatagot. És ez csak egy, a számos különleges képrögzítési lehetőség közül.

Emlékezhetünk a brazíliai foci-vb-re. A kapuk mögött, a pálya felett különleges eszközök sora közvetítette az eseményeket. Ahogy más sporteseményeken, itt is előszeretettel alkalmaztak távvezérelt kamerákat. Nagy látószögű objektívvel felszerelt fényképezőgépeket tettek a kapu mögé és távvezérléssel exponáltak.

A kis kamerát bárhova felszerelhetjük
A kis kamerát bárhova felszerelhetjük
GoPro

Távvezérelt mozgó kamerákat leginkább az atlétikában, úszásban és egyesek természetfotózásban használnak, ahol olyan helyre szerelik a gépet, ahol nem lehet hozzáférni, viszont fotográfiailag van értelme a gép mozgatásának. A különféle sínrendszereken guruló kamerákat, emelőjellegűen működő darukamerákat, kötélrendszeren mozgó pókkamerákat és egyéb hasonló megoldásokat inkább a tévések használnak.

 

A közelmúltban egy különleges kamera jelent meg, ami úgy néz ki, mint egy fényképezőgép objektívje. Valójában szinte teljes értékű eszközről van szó. Benne van az optika, az érzékelő, a memóriakártya, egy akku is, de még a fényképezőgép kezelőszervei közül is beleépítették a legtöbbet – például tudunk vele zoomolni és exponálni is. Ami kimaradt belőle, az csak és kizárólag az LCD és azok a kezelőszervek, amikkel a visszanézegetést,menüt kezelhetjük, mert azok a telefonos kapcsolattal valósulnak meg.

A Sony objektív méretű, Lens G nevű rendszere, amelyet okostelefonról is lehet irányítani
A Sony objektív méretű, Lens G nevű rendszere, amelyet okostelefonról is lehet irányítani
Fabrizio Bensch / Reuters

A formája és a mérete nem kameraszerű, de teljes értékű kameraként működik – értékelte az eszközt Völgyi Attila fotóriporter, akinek blogja a hazai szakma egyik alapvető hírforrása. Napjaink másik őrülete a GoPro, az apró, kijelző nélküli, de cserében 170 fokos látószöggel rendelkező hihetetlen felbontású kamera. A GoPro-alkalmazás telepítése után a mobilon keresztül láthatunk a kamera szemével.

A GoPro kicsi, kompakt, viszonylag olcsó és nagyon szívós eszköz, akármit csinálhatunk vele, és akkor se nagy kár érte, ha elhagyjuk vagy összetörik. A gyártó ad hozzá sokféle rögzítést, de a barkácselme egyáltalán nem ismer határokat – az ember odaszereli, ahova nem szégyelli. Tévések gyakran széles ragasztószalaggal ragasztják fel szinte akármire (pl. Button Mercijére is így tettek pár GoPrót, amikor a F–1-es versenyző a belvárosban száguldozott).

De már egy teknős hátára is felszerelték, illetve fesztiválokon és futóversenyeken is egyre gyakoribb, hogy valaki mellkasra, fejre vagy szelfirúdra szerelt GoPróval vesz részt. Az olcsóbb drónok is GoPróval dolgoznak, mert komolyabb kamerát nem bírnak el. Völgyi Attila szerint a GoPróval az a legnagyobb gond, hogy pont azért, hogy közelről minél több minden látsszon a környezetből is, túl nagy látószöge van, amivel egy csúnya hordótorzítás is jár.

Veres Zoltán száll Budapest felett. A képet a repülő szárnyán elhelyezett GoPro kamera rögzítette, a túloldalon látható a párja
Veres Zoltán száll Budapest felett. A képet a repülő szárnyán elhelyezett GoPro kamera rögzítette, a túloldalon látható a párja
Balogh László / Reuters

Amikor magas helyre, pláne repülőre, kocsira szerelik a GoPrót, különösen fontos a rögzítés biztonságossága, mert ha valami egy repülőről leesik, akkor a kamera ára a legkisebb gond, ellenben komoly kárt okozhat környezetben és emberben. A drónok szabályozása körül is az a fő veszélyforrás és aggály, hogy egy óvatlan hiba könnyen okozhat nem várt baleseteket. Például, ha egy eszköz meghibásodik és tömegbe zuhan, vagy ha valakinek eszébe jut reptér mellett leszálló repülőket filmezni, ami könnyen közveszélyessé válhat – megtörtént külföldön.

Ami érdekes ez esetben, az a vezérlés. Ha egy repülőre teszünk ilyen kamerát, nem lehet távvezérelni, mert nincs hozzá hatótávolság. Ha kétüléses a gép, akkor wifin lehetséges volna. „Így azt szoktuk csinálni, hogy vagy videót vesz a kamera, és abból veszünk ki állóképeket, vagy van a GoPrónak egy time-lapse funkciója, amivel 0,5, 1, 2, 5, 10 másodpercenként készít egy képet, amíg meg nem állítod. Mi ezt használtuk, mert ez nem igényel interakciót, bár nem is olyan pontos, nagyban függ a véletlentől, hogy pont lesz-e a képen valami érdekes, vagy sem” – érzékelteti a nehézségeket Völgyi Attila.

Ennek a megoldásnak az a nagy hátránya, hogy rengeteg képet kell átnézni, amiknek csak kisebb része hasznos. A távvezérelt kameráknak mindig megvan az esélye, hogy elromlik, nem működik, nem exponál, elállítódik, eltalálják, bármi lehet, így ha fontos a felvétel, akkor azért érdemes máshonnan is lefényképezni a történést, mert a távvezérelt kép vagy nagyon jó lesz, vagy semmilyen. Egyébként egyre több alternatívája van az akció- vagy extrémsport-kameráknak. Némelyik máshogy néz ki, némelyik szinte százszázalékos másolata a GoPrónak, de általában ugyanazt tudják.

A következő nagy dobást már tudjuk, a szemüvegbe épített kamera is úton van a Google Glass-szal, itt főleg az akku lesz gondolom probléma, túl kevés a hely, hogy nagy üzemidőt biztosítsanak. Ezenkívül terjednek az autókba szerelhető fedélzeti kamerák, tapogatóznak egyéb személyi „fedélzeti kamera”-megoldásokkal, például, ami az ingzsebedből kukucskál ki vagy a ruhádra tűzöd, nyakadba akasztod és így felvesz mindent, amit látsz. Érdekes ötlet a drónkarkötő is, amit a csuklódon hordasz, de ha úgy tetszik, lecsatolod, felszáll és fényképez.

Meglátjuk, hogy melyik megoldás tarol majd a felhasználók körében.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.