Most a korrupció ellenes fellépés új területét nyitják meg. Pekingben bejelentettek, hogy a kínai hatóság az Interpol közreműködését kérte nemzetközi elfogató paranccsal 100 személy esetében, akikről azt feltételezik (vagy tudják is), hogy külföldre szöktek. Mint a Xinhua közölte, 77 férfiről és 23 nőről van szó, döntő többségük korábbi kormányzati funkcionárius, vállalati, így bankvezető, akik jelentős összegeket sikkasztottak el. Kína egyúttal kéri az érintett országokat, hogy ne nyújtsanak menedéket a százas listán szereplőknek.
Huang Feng, a Pekingi Egyetem nemzetközi büntetőjogi kutató intézete igazgatója szerint a mostani lépés biztosíthatja, hogy a szökésben lévők mielőbb kínai bíróság elé kerüljenek. Kína azt reméli, hogy az Interpol listájára felkerültek bankbetéteit első lépésként befagyasztják az érintett országokban. Már egy ideje folyt az előkészítés, amennyiben a kínai központi bank és a diplomáciai szolgálat is a maga eszközeivel „nyomozott" a külföldre szököttek után. A kínai hatóság az utóbbi években kereste a külföldi államokkal az együttműködést bírósági kérdésekben és a kiadatások terén. Például Kanadával 2013-ban megállapodást kötöttek bankszámlák felkutatására. Az USA-val és Ausztráliával is folynak egyeztetések az említett kérdésekről. A Xinhua értesülése szerint például már tárgyalnak Jang Hsziu-csu (Yang Xiuzhu), Vencsou város volt polgármester-helyettesének kiadatásáról, aki 2003-ban szökött el, Szingapúrt és az Egyesült Államokat érintve Hollandiába. A nyomozók bizonyítottnak tartják, hogy Jang 253 millió jüan (41 millión dollár) kenőpénzt kapott.
A körözött személyek között van Jan Jong-ming (Yan Yongming), „a kínai Viagra atyja" is, aki 2001-ben hatalmas mennyiségű elsikkasztott pénzzel menekült először Ausztráliába, aztán Új-Zélandra, a cége, Tonghua Golden-Horse Pharmaceutical Inc., összeomlása után. Az elsikkasztott pénzből az ausztrál hatóságok azóta lefoglaltak 21 millió jüant (3,4 millió dollárt), 2,8 milliót és 2007-ben vissza is adták a kínaiaknak, de ez csak a töredéke lehet a Jan által elsikkasztott összegnek. Nem hivatalos információk szerint a bukott cégvezér azóta új-zélandi állampolgárságot szerzett, és szeret demokrácia-aktivistaként szerepelni a hírekben – legalábbis azt állítja, hogy vezető demokrácia-aktivista volt Kínában, és ha visszatérne, azzal nem is a szabadságát, hanem az életét kockáztatná.
A nyomozáson alapuló feltételezések szerint a 100-as listán szereplők közül 40-en az Egyesült Államokban, 26-an Kanadában, 10-10-en Új-Zélandon és Ausztráliában tartózkodnak. Öten pedig Hongkongban, amelynek ugyancsak nincs kiadatási egyezménye a szárazföldi Kínával. A neheze ezért valójában még csak most kezdődik – véli a hongkongi South China Morning Post (SCMP).
Duan Da-ki (Duan Daqi), az Interpol kínai irodájának helyettes vezetője mindenesetre úgy vélekedett a CCTV-nek nyilatkozva, hogy a vörös riasztás segít egy nemzetközi monitoring-hatásban, s az Interpolhoz csatlakozott tagállamok megfontolhatják, hogy milyen lépéseket foganatosítanak. Előfordulhat, hogy csak tájékoztatják Kínát, ám sor kerülhet letartóztatásra vagy kiadatásra is. Elengedhetetlen, hogy Peking átadja az érintett országoknak a százas listán szereplőkkel kapcsolatos vádak bizonyítékait. Bonyolító tényező ugyanakkor az is, hogy az említett országokban szigorú bevándorlási előírások vannak, így kérdés, hogy milyen alapon kaptak tartózkodási engedélyt. Ráadásul vannak olyan államok, amelyek pénzért kínálják a tartózkodási engedélyt – említi a SCMP.
A 100-as lista egyébként csak a felső csúcs. A kínai Társadalomtudományi Akadémia tanulmánya szerint 1990-től mintegy 180 ezer korrupt hivatalnok távozott külföldre, majd 128 milliárd dollárt kisíbolva az országból. A 2014-ben indított akció során csaknem 700 gazdasági bűntettel gyanúsított személyt sikerült repatriálni, ami elenyésző szám.
