galéria megtekintése

Kijev segítségért kiált, és már szélsőjobbos démonaival is küzd

5 komment


Poór Csaba

Pénteken mindenki számára világossá válhatott, hogy az orosz-ukrán konfliktus egy kisebb félreértés hatására akár valódi háborúig fajulhat. Miközben az orosz katonai konvoj sorsáról továbbra sem tudni semmit, Kijev segítséget kért a Nyugattól, Moszkva pedig már ki is segítette a saját szövetségeseit.

Oroszbarát szeparatistát vesznek őrizetbe ukrán katonák egy utcai ellenőrző ponton
Oroszbarát szeparatistát vesznek őrizetbe ukrán katonák egy utcai ellenőrző ponton
Valentyn Ogirenko / Reuters

Katonai segítséget kért az Európai Uniótól és a NATO-tól az ukrán külügyminiszter. Pavlo Klimkin a Deutschlandfunk német rádiónak adott interjújában azt mondta, hogy az ilyen támogatás megkönnyítené a kelet-ukrajnai szakadárokkal harcoló kormányerők dolgát. Komolynak nevezte egy orosz invázió veszélyét, és ismét hangoztatta, hogy orosz területről is lövik a hadsereget, a szeparatistákat fegyverekkel és harcosokkal is támogatja Moszkva.

Klimkin úgy vélekedett, hogy a NATO-nak új Ukrajna-stratégiát kellene kidolgoznia. Mint mondta, politikai támogatásra és segítségre számít olyan területeken, mint a hadsereg, a reformok, a terrorizmus elleni harc és a kiberbiztonság. Ugyanakkor kijelentette: egyelőre nem tervezik Ukrajna csatlakozását a nyugati katonai-politikai szövetséghez, mert erről nincs konszenzus az országon belül.

 

Kijevben pénteken bejelentették, hogy előző éjszaka megsemmisítették egy olyan páncélos hadoszlop egy részét, amely előzőleg Oroszország felől érkezett az ország területére. Moszkva cáfolta, hogy ilyen konvojt indított volna Ukrajnába, és egyelőre Kijev sem mutatott be bizonyítékokat.

Az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság „miniszterelnöke”, Alekszandr Zaharcsenko ugyanakkor videoüzenetben jelentette be, hogy 150 páncélost, köztük harminc tankot, valamint 1200 Oroszországban kiképzett harcost várnak erősítésként, és ellentámadásra készülnek.

Az orosz konvoj sofőrjei munkára jelentkeznek
Az orosz konvoj sofőrjei munkára jelentkeznek
Alexander Demianchuk / Reuters

Az ukrajnai illetőségű Zaharcsenko tíz napja vette át donyecki lázadók vezetését az orosz állampolgár Alekszandr Borodajtól, és az elemzők egy része akkor arra számított – a jelek szerint tévesen –, hogy a váltás enyhülést hozhat a konfliktusba. A harcok intenzitása nem hagyott alább, és vasárnap a felkelők Luhanszk térségében ismét lelőtték az ukrán légierő egyik MiG-29-es vadászgépét. Kijevi közlések szerint a pilóta katapultált és megmentették.

Rendeződni látszik viszont a hadműveletek sújtotta kelet-ukrajnai térségbe a múlt héten indított orosz segély ügye. A jelentések szerint a több mint 260 kamionból tizenhat vasárnap elindult az ukrán határ felé. Előzőleg a Nemzetközi Vöröskereszt levélben tájékoztatta a kijevi kormányt a szállítmány összetételéről, az ukrán szociálpolitikai miniszter pedig szombaton ennek alapján elismerte, hogy az humanitárius célokat szolgál.

A küldemény – alapos átvizsgálás után – a Vöröskereszt égisze alatt folytatja útját, a konvoj minden egyes autójába kísérőt ültet a nemzetközi szervezet, amely ugyanakkor követeli, hogy a Kelet-Ukrajnában szembenálló felek garantálják a karaván biztonságos továbbhaladását. Petro Porosenko ukrán elnök Joe Biden amerikai alelnökkel folytatott telefonbeszélgetése során kijelentette, hogy a konvojt csak a szeparatisták részéről fenyegeti veszély.

Frontot nyitott a kijevi kormány ellen a Jobboldali Szektor (PSZ) is. A téli kormányellenes tüntetésekben, a Majdanon kulcsszerepet játszó szélsőségesen nacionalista szervezet ultimátumot intézett Porosenko államfőhöz. A honlapjukon közzétett üzenetükben azt követelik, hogy az elnök „tegyen rendet” a belügyminisztériumban, szerintük ugyanis „Oroszország nyílt agressziója mellett aktivizálódott a belső ellenforradalom is”.

Donyeck külvárosában őrködik egy ukrán katona
Donyeck külvárosában őrködik egy ukrán katona
Valentyn Ogirenko / Reuters

„A revansista erők élcsapata” a belügyi tárcánál tevékenykedik, egészen magas posztokon is – áll a közleményben, amely név szerint a miniszter első helyettesét, Volodimir Jevdokimov tábornokot említi meg.

A PSZ azt is követeli, hogy szüntessék meg a tagjai és más önkéntes alakulatok harcosai ellen indított büntetőeljárásokat, szolgáltassák vissza a szerinte törvényellenesen elkobzott fegyvereket, járműveket. Ha ez 48 órán belül nem teljesül, visszavonják egységeiket a frontról, elrendelik tartalékalakulataik általános mozgósítását, és Kijev ellen vonulnak, hogy „gyors reformokat” hajtsanak végre a belügyminisztériumban – fenyegetőzik az ultimátum, amelyet többek között Dmitro Jaros, a PSZ első embere írt alá.

A nyilatkozatra adott, a Facebookon közzétett válaszában Arszen Avakov belügyminiszter „misztikus legendákról” ír, és kétségbe vonja, hogy a PSZ egységei komoly szerepet játszanának a kelet-ukrajnai lázadók elleni hadműveletekben. „Talán elég Robin Hoodot játszani” – idézi a newsru.com orosz internetes hírportál a minisztert. Egyik tanácsadója, Anton Herascsenko pedig egyebek közt azt mondta, hogy a PSZ képviselői ellen azért indult eljárás, mert fegyvereket szállítottak a nyugat-ukrajnai Lvivbe.

A PSZ „még nem nőtt fel” ahhoz, hogy ultimátumokat intézzen a törvényesen megválasztott hatalomhoz – jelentette ki a tanácsadó, a szélsőségesek mozgolódását pedig az őszre tervezett választások előtti PR-akciónak minősítette. A májusi elnökválasztáson Jaros a voksok kevesebb mint egy százalékát szerezte meg, és Herascsenko szavai szerint a szervezetnek most fontos, hogy elérje a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos szavazatarányt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.